Varga Judit: A veszélyhelyzeti jogrend hozzájárult a védekezés sikeréhez

A koronavírus-járvány alatti kiemelkedően sikeres magyar védekezés okairól is beszélt az igazságügyi miniszter kedden Budapesten. Varga Judit az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtti éves meghallgatásán azt mondta: a kormánynak nagyon erős, határozott eszköze volt arra, hogy az állampolgárok élete, testi épsége védelmében és a gazdasági károk enyhítéséért a leggyorsabban tudjon beavatkozni. Az igazságügyi miniszter a veszélyhelyzet ideje alatti jogrend bevezetéséről szólva hangsúlyozta: a törvény megteremtette a kormány mozgásterét, miközben kiállta a szükségesség, arányosság, célhoz kötöttség alkotmányos tesztjét.

A miniszter beszámolójában kiemelte azt is: a tárca célja, hogy az áldozatok és sértettek jogai a legmesszebbmenőkig érvényesülhessenek. Emlékeztetett: 2020-at az áldozatsegítés évének nyilvánította. A miniszter szerint nagyon fontos a tájékoztatási kampány, amelyet folytatnak, hogy az emberek értesüljenek róla, ha bajba kerülnek, hova fordulhatnak segítségért. Elmondta, létezik egy 24 órában ingyenesen hívható áldozatsegítési vonal, ahol személyre szabott segítséget tudnak nyújtani, valamint országszerte négy áldozatsegítő központ működik. Felhívta a figyelmet a vansegitseg.hu központi tájékoztató oldalra is. Varga Judit arról beszélt, szeretné, ha minden megyeszékhelyen lenne áldozatsegítő központ, és ezek országos hálózattá fejlődnének. Kitért arra is, hogy az állam egyedül nem képes minden feladatot ellátni, a civilek „jó szimbiózisban” működnek együtt a hatóságokkal.

Az áldozatsegítés jogi részéről szólva kiemelte: az Országgyűlés előtt van az a jogszabálytervezet, amely szándékos emberölés, valamint közeli hozzátartozó sérelmére elkövetett súlyos bűncselekmény esetén kizárná a feltételes szabadságra bocsátást. Jelezte: továbbra is azon dolgoznak, hogy a jogalkotás, joggyakorlás javításával erősítsék a családok védelmét. A miniszter szólt arról is, hogy a börtönzsúfoltság miatti kártérítések „visszaélésszerű jogalkalmazáshoz” vezettek, ennek pedig szavai szerint megálljt kell parancsolni, a belügyminiszternek szeptember 30-ig kell enyhítenie a börtönzsúfoltságon. Elmondta: a sértettek jogainak előtérbe helyezése a célja annak a szabálynak, hogy már lezárt ügyekben is lehetőség lesz utólagos sértetti kártérítés igénylésére. Közölte, ez gyors, átmeneti megoldás, de októberben egy komplexebb jogszabály-tervezetet nyújt be a sértetti kártérítésről.

Varga Judit szólt arról is, hogy fontosnak tartja a digitális szabadság ügyét, ahol garantált a véleménynyilvánítás szabadsága, az állampolgárok tudatos fogyasztói döntéseket tudnak hozni az online térben, és jogsérelem esetén a valódi világban létező jogrendszer biztosította jogorvoslattal kereshetik igazukat, nem pedig a tech-óriások által alkotott „pszeudo-jogrendszerben”. Nem arról van szó, hogy cenzúrázni szeretne a kormány, hanem azt megnézni, hogy amikor a magyar kormány véleményét cenzúrázza a tech-óriás, milyen kritériumok, milyen átláthatósági követelmények alapján teszi – magyarázta. A miniszter beszélt a bírák, ügyészek béremeléséről is. Emlékeztetett: az Országgyűlés tavaly decemberben hozta egy szintre a bírák és ügyészek fizetését, jövőre a költségvetés tervezete szerint 12 százalék, 2022-ben pedig várhatóan 13 százalék lesz az illetményemelésük mértéke, ami fontos lépés a bírói függetlenség és a pálya megbecsültsége felé. Elmondta azt is, hogy készül a polgári perrendtartás „finomítása”: amennyiben minden érintett hivatásrend jóváhagyja a most elkészült koncepciót, az őszi ülésszakon már kodifikálhatja is az Országgyűlés. Varga Judit kiemelte, „szívügye” a jogászképzés színvonalának emelése, és továbbra is tenni kíván ezért a célért. Azt mondta, minden jogi karon 80 állami ösztöndíjas helyet biztosítanak.

Nem a törvény célja a kérdéses, hanem az alkalmazott eszköz

Sebián-Petrovszki László (DK) emlékeztetett rá, hogy az Európai Unió Bírósága szerint uniós jogot sért a civil szervezetek külföldi finanszírozásáról szóló magyar törvény. Varga Judit felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió Bírósága szerint is legitim cél a civil szervezetek átláthatósága, vagyis nem a törvény céljában van nézeteltérés az EU és Magyarország között, hanem az alkalmazott eszközben. Jelezte: meg fogják találni azt az eszközt, amely a magyar társadalom és a közélet érdekeit szolgálja, mert a kormány elkötelezett a civil szervezetek átláthatósága iránt.   

Varga László (MSZP) felvetette, hogy a rémhírterjesztés törvényi szabályozása „nem segíti” a véleménynyilvánítás szabadságát az online térben, és egyfajta öncenzúrához vezethet. Varga Judit ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a rémhírterjesztést csak szándékosan lehet elkövetni, tudottan valótlan állítással, és a veszélyhelyzet végével „fogalmilag kizárt” az elkövetés. Kovács Zoltán (Fidesz) és Becsó Károly (Fidesz) áldozatsegítésre vonatkozó kérdésére az igazságügyi miniszter elmondta: a kormány elé fogja vinni a holland mintát, amely szerint ha valaki áldozattá válik, rögtön bejelentkezik hozzá az áldozatsegítő rendszer. Jelezte: ezzel még jobban el tudnák érni az áldozatokat. Kovács Zoltán az ülésen visszautasította Sebián-Petrovszki László felvetését, hogy az államapparátus készítené az önálló képviselői indítványokat.

Gyüre Csaba (Jobbik) felvetésére, hogy a költségvetésben kellene „automatizálni” a bírók és ügyészek béremelését, Varga Judit elmondta, a kormány ezt megtárgyalta és a gazdasági kockázat miatt nem támogatta, de a kormány szándékát jelzi, hogy három évre elkötelezte magát a béremeléseknél. A miniszter egyetértett Varga-Damm Andrea (független) felvetésével, hogy nemcsak a bírák és ügyészek béremelése a fontos, hanem a bíróságokon és ügyészségeken dolgozó alkalmazottaké is.

(MTI)