Kinyílt Mikulás-napon a miniszter puttonya: soha nem volt még ennyire magabiztos Szijjártó
„Messziről is látható gazdasági növekedés várható jövőre Magyarországon” – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.
A jegybank elnöke szerint Magyarország megnyerte a járványkezelés első szakaszát.
„Túl vagyunk a nehezén, Magyarország megnyerte a járványkezelés első szakaszát, amiben a kormány, a magyar családok, az üzleti és a pénzügyi szektor minden tagja jól vizsgázott” – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a jegybank keddi kamatdöntő ülést követő online sajtótájékoztatóján.
Jó alapok
Hozzátette: Magyarország a negyedik helyen áll a járvány kezelésében az Európai Unióban egy hongkongi elemző műhely értékelése szerint, ami győzelemmel ér fel. Elmondta, hogy az MNB hármas célrendszere közül az árstabilitás rendben van, a pénzügyi rendszer stabil, ez lehetővé teszi a gazdaságpolitika támogatását, ami a növekedés támogatását jelenti. Az első negyedévi 2,2 százalékos növekedés jó alap, amire építeni lehet.
Ennek révén a gazdaság a második negyedévben 7 százalékkal zsugorodhat, nem zuhant szakadékba. „Ahhoz, hogy V-alakú kilábalás jöhessen, a harmadik és negyedévben fordulatra van szükség” – mondta az MNB elnöke.
Kitért arra is, hogy a 15 bázispontos kamatcsökkentéssel újabb jelzést kívántak adni arra, hogy az MNB fontosnak tartja az alapkamatot, és van mozgástere a válság kezelésére, sőt elkerülésére. „Magyarország megnyerheti 2020-at a növekedés, a munkahelyteremtés, a folyamatos tőkebevonás, a versenyképesség és a nemzeti öntudat szempontjából” – hangsúlyozta a jegybankelnök.
Virág Barnabás alelnök elmondta, hogy a koronavírus-járvány dezinflációs hatásai gyorsan megjelentek, az infláció a jegybanki célérték alá süllyedt. Az alelnök szerint a dezinflációs hatások a következő hónapokban tovább erősödnek az alacsony külső inflációs környezet valamint a szolgáltatások keresletcsökkenés miatt bekövetkező mérsékeltebb árazása miatt. „A beruházásokat a növekedés kulcsának nevezte, az exportra termelő ágazatok helyreállása lassúbb lesz” – mondta. Virág Barnabás hangsúlyozta: a kamatvágás szimbolikus, diszkrét lépés, nincs szó kamatcsökkentési ciklusról. A monetáris kondíciók óvatos finomhangolása történt, amivel jelezni kívánják, mennyire hangsúlyosnak tartják az árstabilitást és a gazdasági növekedés támogatását. Az alelnök szerint az eszköztár továbbra is megfelelő mozgásteret nyújt ahhoz, hogy a jegybank a kihívásokra reagáljon. Fontos, hogy a kamatcsökkentés a hozamgörbén minél szélesebb körben érvényesüljön, az eszköztár ezért a következő hetekben változhat. „Az egyhetes betéti eszköznél az alapkamat csökkenéséhez hasonló elmozdulás indokolt” – tette hozzá. Kitért arra is, hogy az állampapír-vásárlás továbbra is aktív jegybanki eszköz, de védőhálónak tekintik.
Magas beruházási ráta
Kandrács Csaba alelnök egyebek mellett arról beszélt, hogy a pénzügyi stabilitás és fegyelem erősebbnek bizonyult a koronavírusnál, a pénzügyi rendszer stabil, a jegybank semmiféle zavart nem tapasztalt a járvány alatt a pénzügyi rendszer működésében. A jegybank nem tapasztalt káros kiáramlást a lakossági megtakarításoknál, sem a bankbetétek, sem a befektetési alapok, sem a hosszabb életbiztosítások, sem a nyugdíjpénztárak esetében, sőt egyes megtakarításoknál 10-15 százalékkal kisebb volt a kifizetés az előző év azonos időszakához képest. „Ez mutatja, hogy az ügyfelek bizalma nem ingott meg, és az átmeneti veszélyhelyzetet nagyrészt tartalékaik felhasználása nélkül át tudták hidalni” – mondta. Úgy vélte, minden feltétel adott, hogy a veszélyhelyzetet magunk mögött hagyva a hitelezési folyamatok és valamennyi pénzügyi piac ismét dinamikus növekedésnek induljon.
Patai Mihály alelnök kifejtette: a beruházási aktivitás szinten tartása az „archimedesi pont” ahhoz, hogy a magyar gazdaságban a harmadik negyedévben elinduljon a növekedés, és a negyedik negyedévben folytatódjon. „Az elmúlt években a magyar beruházási ráta Európában az egyik legmagasabb, 28-29 százalék volt, ami bizonyos értelemben túlfűtöttnek is mondható, ezzel érkezett meg márciusban Magyarország a válságba” – emlékeztetett. Kiemelte a Növekedési hitelprogram (Nhp) hajrá és a növekedési kötvényvásárlási program beruházásokban játszott szerepét. „Mint elmondta, zajlik a két program újragondolása, az, hogyan lehetne ezeket még gyorsabban, még nagyobb körben és még több féle célra felhasználni, néhány héten belül jelentkeznek a megújított programokkal” – mondta.
(MTI)