Bódis: Egyéni mozgásteret és fejlődési lehetőséget biztosít az egyetemeknek az alapítványi működés

Szerdán kezdte az Országgyűlés azon törvényjavaslatok vitáját, amik az egyetemek alapítványi formába szervezésére vonatkoznak.

Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára expozéjában kiemelte: a mai magyar felsőoktatás elérte fejlődése azon határát, amellyel markáns továbblépés a mostani működési rendben, hatékonyan már nem garantálható. Rámutatott: rugalmasabb és nem pusztán a közösségi forrásokból táplálkozó szisztéma kialakítása szükséges, a jól működő felsőoktatás ugyanis mindenütt a világban a gazdasági fejlődés katalizátora. A magyar felsőoktatási intézmények pedig akkor válhatnak a gazdaságfejlesztés fajsúlyos tényezőivé, ha a képzéseik a valós munkaerő-piaci igényekhez igazodnak. Kitért arra, hogy be kell vonni az egyetemek életébe a vállalkozásokat, a későbbi munkáltatókat, akik a nemzetközi trendeket illetően naprakészek, és nem elszenvedői, hanem alakítói a világgazdasági folyamatoknak. Ezért az állami szerepvállalás újragondolása a felsőoktatásban megkerülhetetlenné vált – rögzítette az államtitkár.

Bódis József kifejtette: nyitottá kell válni a finanszírozás, a szabályozás és a tudásmegosztás új modelljeire. A kormány célja, hogy hat felsőoktatási intézmény részére nagyobb egyéni mozgásteret és dinamikus fejlődési lehetőséget biztosítson, hasonlóan a Budapesti Corvinus Egyetemhez. A jelenleg működő, 27 állami fenntartású felsőoktatási intézmény nagyjából ugyanazon gazdálkodási-foglalkoztatási és működési sztenderdek szerint látja el feladatát, pedig minden intézmény más – hangoztatta. Elmondta: a javaslattal a működési környezetet szeretnék rugalmasabbá tenni, egyúttal a nagyobb önállóság mellett több felelősséget és a szélesebb lehetőségek mellett komolyabb teljesítményt várnak el tőlük. Az érintett hat intézmény fenntartói jogait az állam átadja egy, az általa alapított, nyíltan működő vagyonkezelő alapítványnak. Az egyetemek alapítványi fenntartású, közhasznú felsőoktatási intézmények lesznek, és teljes körű jogutódjaivá a válnak a fenntartó váltás előtti egyetemeknek – ismertette. Teljes jogi és szervezeti folytonosság lesz a hallgatók jogviszonyában és a munkavállalók foglalkoztatásában is. Az egyetemi képzések nem válnak mindenki számára fizetőssé, a legtehetségesebbek továbbra is ingyen tanulhatnak, az egyetemi autonómia megmarad, sőt kiteljesedik.

Az egyes intézményekről elmondta: az Állatorvostudományi Egyetem célja, hogy korábbi nemzetközi hírnevét visszaszerezze, a Miskolci Egyetem a borsodi térség társadalmi-gazdasági környezetét fejlesztő intézmény kíván lenni, illetve az acéliparhoz kapcsolódó igényeket szolgálná ki. A győri Széchenyi István Egyetem célja egy vállalkozó szemléletű intézmény kialakítása, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem design- és kreatív tudásközpontként erősödne tovább, e téren 2030-ra Európa meghatározó központjává válna. A Neumann János Egyetem regionális tudásközpontként és innovációs műhelyként funkcionáló felsőoktatási intézményként meghatározó szerepet töltene be Kecskemét és a régió életében. A Soproni Egyetem az erdő- és faipari mérnök képzésben, a környezet és klímavédelmi kutatásokban válna Közép-Kelet-Európa vezető tudásközpontjává.

Brenner Koloman, a Jobbik vezérszónoka arról beszélt, hogy a felmerülő problémák nem biztos, hogy az alapítványi formával kezelhetők a legjobban. Példaként a közbeszerzéseket hozta, szerinte az egyetemeket ki kellene venni a közbeszerzési törvény hatálya alól, és az időről-időre jelentkező problémák már meg is vannak oldva. Ugyanez vonatkozik a bérezésre is, ami véleménye szerint attól függ, mekkora finanszírozást kapnak az egyetemek. A mostani javaslatban szereplő konstrukció ugyan jobb, mint a Corvinus modellje, de továbbra is felmerül az egyetemi autonómia és az akadémiai szabadság visszaszorítása. Egy szak szerkezetének meghatározásakor azt sem tudják megmondani, hogy nyolc év múlva a végzett milyen állást kap majd – jegyezte meg, reagálva a valós munkaerő-piaci igényekre való hivatkozásra.

Arató Gergely (DK) egyetértett azzal, hogy kevesebb állami szabályozásra van szükség a felsőoktatásban, és azzal is, ha az intézmények jobban együttműködnek az üzleti szférával. Ehhez azonban szerinte nincs szükség az alapítványi működtetésre, „nem kell privatizálni az egyetemeket”. Csináljanak egy jó állami működésű modellt! – javasolta. Ehhez vissza kellene hívni a kancellárokat és vissza kellene adni az irányítást az akadémiai vezetésnek – sorolta –, és jó közbeszerzési szabályokat kellene alkotni. Kijelentette azt is, a felsőoktatási fizetéseknek még mindig van hova fejlődniük. De mi akadályozza ebben az államot, ha van erre forrás? – tette fel a kérdést.

Megállapításait úgy összegezte, hogy a célok jók, csak az eszköz nem. Kifogásolta, hogy a kuratórium tagjait az állam nevezi ki, miközben a tagok később szabadon hozhatják meg döntéseiket. Megjegyezte: nem látják azokat a világos modelleket, egyértelmű működési módot, tanulmányokat és egyeztetéseket, amelyek mutatnák, hogy  ez a modell lenne a legjobb. Feltette a kérdést: hogyan megy végbe az integráció a hátralévő kilenc hónapban? Jelenleg még azt sem tudható, mikor fejeződik be az online működési mód. Úgy fogalmazott, nem biztos, hogy rossz ez a működési mód, csak nem megalapozott.

(MTI)