Az ombudsmanhoz fordult a Magyar Helsinki Bizottság a kórházak kényszerkiürítése miatt

A kórházak kényszerkiürítése miatt ombudsmanhoz fordult a Magyar Helsinki Bizottság – írják a közleményükben. Miniszteri utasításra tízezres nagyságrendben tesznek ki kórházi betegeket gyógyító intézményekből. Az intézkedés és a végrehajtás módja alapvető jogokkal összefüggő súlyos, tömeges visszásságokat okozhat. Ezért a Magyar Helsinki Bizottság arra kéri az alapvető jogok biztosát, hogy hivatalból sürgősen vizsgálja ki, a kórházak tömeges kiürítése során megfelelően érvényesül-e a betegeknek az élethez és emberi méltósághoz, testi és lelki egészséghez fűződő joga – szerepel a dokumentumban.

A Magyar Helsinki Bizottság támogatja a rendkívüli járványhelyzet gyors és hatékony leküzdését, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy az ennek érdekében hozott állami intézkedések ne sértsék a jogállamiságot és az alapvető emberi jogokat – állítják.

Kevesebb mint két hét alatt, mintegy 33 ezer kórházi ágyat kellett szabaddá tenni az intézményvezetőknek, és további közel hétezret kell még felszabadítaniuk ismeretlen határidővel. Ez derül ki röviden a sajtó híradásaiból és a sokszor ellentmondásos kormányzati kommunikációból – fogalmaz a bizottság közleménye.

Kásler Miklós miniszter pontos utasítását eddig a közvélemény nem ismerhette meg, de az nyilvánvaló: a miniszteri utasításnak csak úgy lehetett eleget tenni, hogy tízezres nagyságrendben tesznek ki a kórházból betegeket, hiszen másik gyógyintézetbe való áthelyezés a pácienseknek csak kis részénél jöhet szóba, mivel minden kórházban csökkenteni kell a betegszámot az előírt jelentős befogadóképesség megteremtése érdekében. Márpedig, ha eddig nem indokolatlanul volt kórházban 10–20 ezer ember Magyarországon, akkor bizonyos, hogy a kórházaknak a legnagyobb jóindulat és szakmai gondosság mellett is több ezer olyan embert kell elküldeniük, aki orvosi egészségügyi ellátást és felügyeletet igényel – vélekedik a Magyar Helsinki Bizottság.

A dokumentum szerint szakemberek szerint az otthoni szakápolási és otthoni hospice ellátási rendszer jelenleg nem alkalmas annak a több ezer betegnek az ellátására, aki így egyszerre a szakápolási rendszerre zúdul – egyrészt a munkaerőhiány, másrészt az egészségbiztosítás által finanszírozott vizitszámok korlátozottsága miatt. Így jelenleg megoldatlan az elküldött betegek megfelelő ellátásának biztosítása.

A tragikus helyzetről tanúskodnak a híradások is: olyan beteget is elküldtek kórházból, aki tüdőrákos, combnyaktörése miatt járásképtelen, akit így 69 éves, szintén daganatos betegségben szenvedő feleségének kellene otthon ellátnia. Olyan beteget is kiraktak a kórházból, akit két és fél héttel lábszárközép-amputációja után kellett hazavinnie a családnak alig-alig gyógyuló, váladékozó sebbel, varratokkal. És a sor hosszan folytatható – szerepel a közleményben.

A Magyar Helsinki Bizottság ezért levélben fordult Kozma Ákos ombudsmanhoz, hogy haladéktalanul és átfogóan vizsgálja ki a történteket. A civil jogvédők kérelme így fogalmaz: „Nem fér hozzá kétség, hogy a rendkívül gyors ütemű és jelentős (a nyilvánosság számára megismerhető számításokkal alá nem támasztott) volumenű kórházi ágykapacitás-felszabadítás felveti az alapvető jogokkal – közöttük veszélyhelyzetben is korlátozhatatlan alapvető jogokkal – kapcsolatos, tömeges visszásság okozásának veszélyét, és ez a veszély kellően közvetlen ahhoz, hogy az alapvető jogok biztosának sürgős hivatalbóli vizsgálatát indokolttá tegye.”

A Magyar Helsinki Bizottság már április 3-án is megkereste az ombudsmant. Akkor azt kérte Kozma Ákostól, hogy vizsgálja ki, a speciális járványügyi intézkedések nyomán mennyiben érvényesülnek az elítéltek és őreik alapjogai a börtönökben  – fogalmaznak.

(Magyar Helsinki Bizottság)