Schanda: Továbbra is előny a nyelvvizsga a felsőoktatási felvételi eljárás során

2019. november 09. 12:56

A komplex középfokú nyelvvizsga után 28 többletpont, a felsőfokú nyelvvizsga után 40 többletpont jár majd – ismertette az államtitkár.

2019. november 09. 12:56

Azok a diákok, akik most jelentkeznek a felsőoktatásba, és már rendelkeznek nyelvvizsgával, továbbra is előnyt élveznek a felvételi eljárás során, ezért a tudásért jelentős többletpont jár majd – mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára szombaton, Budapesten.

Schanda Tamás emlékeztetett a kormány e heti döntésére, amellyel az ITM javaslatára visszavonta, hogy a felsőoktatási tanulmányok megkezdésének feltétele egy középfokú nyelvvizsga legyen 2020-tól. Ez nem jelenti ugyanakkor azt, hogy a kormány ne lenne elkötelezett az idegennyelv-tudás fejlesztése iránt, ez ugyanis nagyban szolgálja a fiatalok versenyképességét – hangsúlyozta.

Ismertette: a mostani felsőoktatási eljárás során a komplex középfokú nyelvvizsga után 28 többletpont, a felsőfokú nyelvvizsga után 40 többletpont jár majd.

Hangsúlyozta: azért sem szenvednek hátrányt azok, akik a 2020-as nyelvvizsgát már letették, mert a diplomához továbbra is szükség lesz rá, illetve a felsőfokú tanulmányok alatt is óriási előnyt jelent, hiszen így könnyen megismerhetik a legújabb külföldi kutatási eredményeket, szélesebb körből válogathatnak szakirodalmat, és a nemzetközi tudományos vérkeringésbe akár ösztöndíj-lehetőségek kiaknázásával, akár konferenciákon való részvétellel egyszerűbben bekapcsolódhatnak.

Kitért arra is: a szintén felvételi feltételként előírt egy emelt szintű érettségi továbbra is megmarad. A szabályokat pontosítják, és már az első ilyen vizsgáért jár 50 pluszpont, akkor, ha 45 százalékos eredményt ér el a diák – mondta. Emelt szintű érettségi vizsgáért továbbra is maximum 100 többletpontot lehet szerezni – jelezte Schanda Tamás.

Az államtitkár két kivételt rögzített: akiknek már van diplomájuk, azoknak nem szükséges emelt szintű érettségit tenniük, a felsőfokú oklevél tulajdonképpen kiváltja azt a másoddiplomás képzésre való jelentkezéskor.

Nem szükséges emelt szintű érettségit tenni azon képzéseknél, amelyeknél a felvételi pontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga eredményéből számítják. Ez a művészeti képzés valamennyi szakját, a művészetközvetítési képzési terület szakjait, az edző alapszakot és a művészeti osztatlan tanárszakot érinti – közölte.

Schanda Tamás kitért azokra a kormányzati intézkedésekre is, amelyek a nyelvtudás fejlesztését szolgálják, így arra, hogy 2018 óta a 35 év alattiaknak visszatérítik egy sikeres nyelvvizsga árát. Emlékeztetett a diplomamentő programra, amelynek köszönhetően több ezren tettek nyelvvizsgát és kapták meg diplomájukat, illetve az október 1-től a nyelvtanulást támogató diákhitelre, amelyet félmillió forint értékben lehet igénybe venni. A fentiek mellett a 9. és 11. osztályos tanulók 2020-tól kétszer kéthetes külföldi tanulmányúton vehetnek részt.

Horváth Zita felsőoktatási helyettes államtitkár elmondta, december 19-20. körül jelenik meg a felsőoktatási felvételi tájékoztató, amely részletesen ismerteti a változásokat is. A felvételi tájékoztató kizárólag elektronikus formában lesz elérhető, és így is lehet majd jelentkezni. Az összes felsőoktatási intézmény meghirdetett képzéseit látni fogják a fiatalok, beleértve azokat a ponthatárokat is, amelyeket a minisztérium határoz meg – jelezte a helyettes államtitkár. A pontszámokban markáns eltérésre az előző évekhez képest nem számítanak – mondta Horváth Zita az MTI kérdésére.

A pótkötet szintén a szokásos időpontban, azaz január 31-től lesz elérhető. A további tájékozódást segíti a 2020. február 15-i jelentkezési határidő előtt a januárban rendezendő Educatio oktatási szakkiállítás is – közölte a helyettes államtitkár.

(MTI)

Összesen 59 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Coccothraustes
2019. november 10. 22:32
Aki nem tud 18 éves korára középfokon egy nyelvet, az lusta. Szókincs fejlesztéshez nem kell tanár. Újságolvasáshoz , youtube nyelvleckékhez sem.
Magnólia
2019. november 10. 10:45
Gondolom a pontszámokat fel lehet emelni olyan szintre, hogy érdemes legyen letenni a nyelvvizsgát. Lehet, hogy rosszul tudom, de a magyar egyetemeken magyar nyelven oktatnak, bár az elmúlt 50 évben ez megváltozhatott. Sokaknak fog hiányozni az a 28 pont. Valóban nem kell "kényszeríteni" sem a diákokat sem a tanárokat a többlet-tudás megszerzésére. A diákok nagy többsége úgy van az idegen nyelvi osztályzatokkal, mint 60 éve az orosz nyelvvel az akkor diákok és a tanárok. A nem akarásnak általában nyögés a vége.
kama
2019. november 10. 09:27
Tisztelt nyelvtanárok! Nagy szégyen, az önök áltak ekfogadott javaslattól (2014) 2019-ben visszaléptek. Apropó, az okatatási rendszernek semmi köze, az önök kudarcához. Tisztelet a kivétel!!!!
Harangláb
2019. november 09. 23:44
Nem gondolom, hogy a gyerekek akaråsán múlik a nyelvvizsga. Ha ez így volna, akkor elég volna "akarniuk" és nem kellene drága pénzért nyelviskolákba menniük, tanárt fogadniuk... Több, és sokkal jobb nyelvtanár kellene... A testneveléshez valóban több lehetőségre volna szükség, de itt is kevésnek érzem a tesi tanárok kreativirását...pl. fussatok a park körül 5 kört, míg ő bemegy a parkban lévő pékségbe kakaós csigát majszolni mentalitásra gondolok...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!