Robert Palladino szerint Donald Trump elnökségével ismét „nyitott ajtók, tárt karok és nyitott elmék” várják a magyarokat az USA budapesti nagykövetségén.
A rendezvényen megjelentek a magyar kabinet politikáját rendszeresen támadó európai politikusok is, s utólag Magyar Péter is reagált a demonstrációra. Riportunk.
Iránnal nem lehet megállapodni, a figyelmeztetéseket komolyan kell venni: ezt mutatja a holokauszt története és annak tanulságai. Tamir Wertzberger írása.
p
0
0
0
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 238 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
barnabibambi
2019. november 10. 09:54
Idióták! Izraeli miniszterelnök látogatásakor nem tüntettetek,vajon miért?
Kurdisztan hasznos idiotai
" Derültséggel követem, hogy most, amikor a török hadsereg lecsapott Szíriában, hogyan indultak be olyanok kurdügyben, akiknek lövésük sincsen, hogy eszik-e vagy isszák a helyi politikát. Most mindenki roppant humanista. Megfenyegetik a törököket, hogy majd így lesz, meg úgy lesz. Embargóról, elszigetelésről álmodoznak, nemzetközi kötelezettségről és befagyasztott uniós tagfelvételről kárálnak.
A külpolitika és diplomácia iránt érdeklődők mindig elárulják magukról, hogy amatőrök vagy realisták. Akinek egy-egy nemzetközi konfliktusban muszáj állást foglalni, és a leginkább morális indítékok alapján, holtbiztosan amatőr. Az ilyen ember lelkesen beszopja a különféle propagandaanyagokat, nem lévén képes önálló gondolkodásra. Aki azonban tényként fogadja el, hogy egy-egy válsághelyzet csakis az érdekek érvényesítéséről szól, és ebben a világ valamennyi országa kíméletlen és maximalista, akinek nincsenek kedvencei, és csakis a saját (esetünkben a magyar) érdeket nézi, nos, azt hívják realistának.
A mostani szíriai-török-kurd ügynek az első számú tanulsága európai nézőpontból, hogy ha megfizetsz valakit, ne ródd fel neki, ha olykor véres a keze. Az unió nyíltan és önként felbérelte Törökországot, hogy tartsa vissza a menekültáradatot. Tette mindezt azért, mert önmaga már nem képes a saját védelmére, meghívólevelet küld a harmadik világnak, de aztán visszatartatja az áradat egy részét csendőr barátjával. Az Európai Unió nagyjai (Merkel, Macron és a többiek) a legundorítóbb nyugati hagyományt követik, amikor a piszkos munkát megfizetik a sikátorban, de kint, a napfényen már erkölcsi leckéket adnak, mintha éppen semmi közük nem volna a történtekhez.
Pedig van. És Törökország elvégzi a munkát. Nem önként, nem dalolva, nem a nyugati civilizációért (amely, ismétlem, degenerációs bakugrással már képtelen az önvédelemre), hanem rengeteg pénzért. És Erdogan nem a legrosszabb, ami Európával történhet. A hatalmas történelmi kísérletnél, amely a kemáli szekularizált állam lebontásával a régi, természetes hagyományok felé fordítja az országot, van sokkal rosszabb. Például ha Törökországban végleg elillan a világiasság, már a vaskezű Erdogan sincs, és előretör az iszlám fundamentalizmus. Mint 1979, az iráni forradalom győzelme óta tapasztalhattuk, egy efféle fordulatnak beláthatatlan világpolitikai és regionális következményei lennének."
https://888.hu/piszkostizenketto/kurdisztan-hasznos-hulyei-4211362/
Tegnap én is 2 óra alatt értem haza (30 perc helyett). De most látom, hogy ezt - legalábbis részben - azoknak köszönhetem, akiknek hirtelen rettentő fontosak lettek a kurdok, pedig tegnapelőtt még azt sem tudták, hogy a világon vannak.