Áder: Magyarország a klímaváltozás nyertese lehet

2019. november 13. 20:10

„Pénz és összefogás kell a tervek megvalósításához, de meg tudjuk csinálni” – mondta a köztársasági elnök.

2019. november 13. 20:10

Magyarországnak reális lehetősége van arra, hogy a klímaváltozás nyertesei között legyen – mondta Áder János köztársasági elnök szerdán Budapesten, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) által szervezett Vállalkozások a környezetvédelemért című konferencián. Előadásában kiemelte, hogy a vállalkozások kihívásnak, üzleti lehetőségnek tekinthetik a klímaváltozást.

A köztársasági elnök emlékeztetett a Budapesti Víz Világtalálkozón bemutatott, a vízválság kezelését segítő kiemelkedő magyar innovációkra, megoldásokra. Úgy fogalmazott: érdemes kihasználni az ország helyzeti előnyét. Magyarország 1990-hez képest 47 százalékkal növelte GDP-jét, ugyanakkor 7 százalékkal csökkent az energiafogyasztás és 32 százalékkal az üvegházhatású gázok kibocsátása. A világon 21 ilyen ország van – hívta fel a figyelmet Áder János. Hozzátette azt is, hogy 2000-hez viszonyítva is jelentős a hazai fejlődés, 29 százalékos a GDP-növekedés mellett 24 százalékos a szén-dioxid kibocsátás csökkenése. Áder János úgy fogalmazott, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai alapján „Magyarország klímabajnok”.

A köztársasági elnök kiemelte: megépül a két új paksi blokk, emellett a következő 10 évben Magyarország megtízszerezi naperőművi kapacitását, így a megtermelt áram több mint 90 százaléka szén-dioxid mentes lesz. Javítani kell az épületek energiahatékonyságát, 30 százalékos javulás szintén jelentősen hozzájárul a klímacélok eléréséhez – tette hozzá.

A szén kivezetése megtörténik 2030-ra, a tömegközlekedésben pedig a 25 ezer lakosúnál nagyobb városokban elektromos buszok állnak majd üzembe a kormány döntése alapján – hangsúlyozta a köztársasági elnök. Kitért arra is, hogy szükség lesz komoly ipari szerkezetváltásra, amelynek technikai feltételei részben adottak. A tervek között jelentős erdősítési program is szerepel. Magyarország az elmúlt 100 évben duplájára növelte az erdőterületek nagyságát, a jelenlegi 22-23 százalékos erdősítettséget szeretnék 30 százalékra emelni 2050-ig – ismertette a köztársasági elnök.

Kiemelte, hogy ezek egyike sem irreális célkitűzés, az intézkedések egy részéről már döntés is született. „Pénz és összefogás kell a tervek megvalósításához, de meg tudjuk csinálni” – mondta. A köztársasági elnök a Nemzetközi Energiaügynökség legújabb elemzésének adatait felidézve elmondta, a párizsi klímaegyezmény ellenére tovább nőtt a szén felhasználása a világ energiatermelésében, ami kedvezőtlen hír. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az atomenergiára szükség van, csak nap- és szélenergiából nem lehet kielégíteni az egyre növekvő energiaigényeket, azért sem, mert az így megtermelt energia hosszú távú tárolása és hosszú távolságra szállítása még nem megoldott – fejtette ki a köztársasági elnök.

(MTI)

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 35 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
nemecsekerno_007
2019. november 14. 09:25
Jó elképzelések, remélem minél több megvalósul belölük. Erre a Fidesz kormány képes csak jelenleg, az ellenzék nem.
Hurka
2019. november 14. 08:50
Semmit nem beszélt az ártéri gazdálkodás modernkori visszaállításáról (vízvisszatartás), pedig anélkül egy jottányit sem juttunk előre, mert kiszáradnak az alföldjeink és a levegő páratartalma is fokozatossan csökken. Az 1800-1900-as évek folyószabályozási gyakorlata, árterek megszüntetése, gátak építése, folyók kiegyenesítése a kontinens nyugati csapadékos területén lehet hogy jó gyakorlat volt.Ezt a kontinens belső szárazabb területein nem kellett volna követni. Itt úgyanis a kevesebb csapadékot , a kanyargó hosszabb folyószakaszok, árterek, víztározók vízfelületének párologtatása pótolta, nem beszélve a talajvíz magasabb mértékéből adódó talaji többlet párolgásból. Itt is a végig gondolatlan emberi tevékenység pusztító jeleitől szenvedünk, amit ideje lenne korrigálni, mert nélküle biztosan nem leszünk a klimaváltozás nyertese.
ökobetyár
2019. november 14. 07:09
MÉRT NEM JÓ AZ ATOMERŐMŰ? Drága, hitelből épül, nem rugalmas, évtizedekre megköti a tőkét, ezalatt új technika nem alkalmazható. Kifogyó külföldi tüzelőanyaggal működik. Rendkívül bonyolult technika; beszállítók, szakemberek százaitól függ. Centrális energiatermelés, külön távvezeték-hálózatot igényel, nagyok a szállítási veszteségek. Meghibásodás esetén fogyasztók milliói károsodnak. Kizárja a kapcsolásos energiát (áram + távfűtés), emiatt rossz hatásfokú. Csak folyók mellett építhető (hűtés). Balesetkor emberek millióit veszélyezteti évtizedekig (Csernobil, Fukushima). Atombomba-anyagot termel (plutónium), növeli az atomháború veszélyét. Nem a fogyasztó lakos kéri, hanem a nevében rendelik meg. Óriásvállalatok nyerészkednek, növeli a szegény-gazdag-szakadékot, szegénységet okoz. Zsarolásra használható, kedvez a diktatúráknak. A korrupció melegágya, az építők megvesztegetik a politikusokat. A jó: a decentrális energiatermelés, sok kis erőmű hálózata, a házi villanytelep; fogyasztás a termelés helyén (lásd Robinzon-ház). A váltóáram tévedés volt, jön vissza az egyenáram (Kína ezer km vezetéket épít). Intelligens áramszolgáltatás: akkor ad, amikor kérem és annyit, amennyit kérek. Több ezer km-es hálózatokba pumpálni 24 órán át az energiát esztelenség! (ökobetyár könyve) Az atomerőmű CO2/kWh-faktorai: Francia 8 g CO2/kWh, DE 32 g, UK 32 g, RU 65 g, US 62 g, ZA 125 g.
IV. Fawkes
2019. november 14. 06:54
Mennyi agyhalott gyűlt itt össze...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!