„Pénz és összefogás kell a tervek megvalósításához, de meg tudjuk csinálni” – mondta a köztársasági elnök.
Magyarországnak reális lehetősége van arra, hogy a klímaváltozás nyertesei között legyen – mondta Áder János köztársasági elnök szerdán Budapesten, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) által szervezett Vállalkozások a környezetvédelemért című konferencián. Előadásában kiemelte, hogy a vállalkozások kihívásnak, üzleti lehetőségnek tekinthetik a klímaváltozást.
A köztársasági elnök emlékeztetett a Budapesti Víz Világtalálkozón bemutatott, a vízválság kezelését segítő kiemelkedő magyar innovációkra, megoldásokra. Úgy fogalmazott: érdemes kihasználni az ország helyzeti előnyét. Magyarország 1990-hez képest 47 százalékkal növelte GDP-jét, ugyanakkor 7 százalékkal csökkent az energiafogyasztás és 32 százalékkal az üvegházhatású gázok kibocsátása. A világon 21 ilyen ország van – hívta fel a figyelmet Áder János. Hozzátette azt is, hogy 2000-hez viszonyítva is jelentős a hazai fejlődés, 29 százalékos a GDP-növekedés mellett 24 százalékos a szén-dioxid kibocsátás csökkenése. Áder János úgy fogalmazott, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai alapján „Magyarország klímabajnok”.
A köztársasági elnök kiemelte: megépül a két új paksi blokk, emellett a következő 10 évben Magyarország megtízszerezi naperőművi kapacitását, így a megtermelt áram több mint 90 százaléka szén-dioxid mentes lesz. Javítani kell az épületek energiahatékonyságát, 30 százalékos javulás szintén jelentősen hozzájárul a klímacélok eléréséhez – tette hozzá.
A szén kivezetése megtörténik 2030-ra, a tömegközlekedésben pedig a 25 ezer lakosúnál nagyobb városokban elektromos buszok állnak majd üzembe a kormány döntése alapján – hangsúlyozta a köztársasági elnök. Kitért arra is, hogy szükség lesz komoly ipari szerkezetváltásra, amelynek technikai feltételei részben adottak. A tervek között jelentős erdősítési program is szerepel. Magyarország az elmúlt 100 évben duplájára növelte az erdőterületek nagyságát, a jelenlegi 22-23 százalékos erdősítettséget szeretnék 30 százalékra emelni 2050-ig – ismertette a köztársasági elnök.
Kiemelte, hogy ezek egyike sem irreális célkitűzés, az intézkedések egy részéről már döntés is született. „Pénz és összefogás kell a tervek megvalósításához, de meg tudjuk csinálni” – mondta. A köztársasági elnök a Nemzetközi Energiaügynökség legújabb elemzésének adatait felidézve elmondta, a párizsi klímaegyezmény ellenére tovább nőtt a szén felhasználása a világ energiatermelésében, ami kedvezőtlen hír. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az atomenergiára szükség van, csak nap- és szélenergiából nem lehet kielégíteni az egyre növekvő energiaigényeket, azért sem, mert az így megtermelt energia hosszú távú tárolása és hosszú távolságra szállítása még nem megoldott – fejtette ki a köztársasági elnök.
(MTI)
A COP29 zárónyilatkozata bár elfogadott egy évi 300 milliárd dolláros klímafinanszírozási célt 2035-ig, India és más fejlődő országok elégedetlenségüket fejezték ki. Szerintük a támogatás mértéke elenyésző, és tovább mélyíti a fejlett és a fejlődő államok közötti szakadékot.
„Mert a GDP ugyan fontos dolgokat mér, de azt, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns, azt nem” – mondta.
Egyre valószínűbb, hogy felborítja az európai időjárást a La Niña, amely nem csak a télre, de a 2025-ös évre is rendkívüli hatással lehet.
A Pásztor István-díjjal azon személyek munkásságát ismerik el, akik építik és fejlesztik a magyar-szerb kapcsolatokat.
Szeptember közepén pár nap leforgása alatt volt, ahol hirtelen 20 Celsius-fokot esett vissza a hőmérséklet Magyarországon.
Az Alpokot sem kíméli a klímaváltozás.
Az olasz kormányfő az ECR elnöki tisztségére Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnököt jelölné.
Az intézkedés a 21 pontos gazdaságpolitikai akcióterv egyik alappilléreként fog majd megjelenni.
