A legtöbb választópolgárt a főváros VIII. kerületének 18. számú szavazókörében várják, 1698-at, a legkisebb szavazókör a Zala megyei Iborfián lesz, ott 13 választót várnak az urnához.
A vasárnapi önkormányzati választáson 8 millió 25 ezren szerepelnek a névjegyzékben, közülük 29 ezren átjelentkezéssel, bejelentett tartózkodási helyükön szavaznának – mondta Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának névjegyzékében 8 millió 25 ezer 755 választópolgár szerepel, 317 804-pedig a nemzetiségi névjegyzékben – ismertette. Szerda délután 16 óráig 29 141-en jelentkeztek át bejelentett tartózkodási helyükre, öt évvel ezelőtt ez a szám 18 416 volt.
Az NVI elnöke elmondta: az átjelentkezők száma miatt nem kell számítani sorban állásra, mert – az országgyűlési választással ellentétben – az átjelentkezőknek nem egy külön kijelölt szavazókörben kell voksolniuk. Mozgóurnát eddig 53 943-an igényeltek, de péntek 16 óráig személyesen vagy ügyfélkapun még lehet igényelni a jegyzőtől, utána viszont már csak a szavazás napján, délig a szavazatszámláló bizottságtól lehet.
A választáson 38 113 első szavazó vehet részt, ők azok, akik a májusi európai parlamenti választás óta lettek nagykorúak. A legfiatalabb választópolgár 16 éves, 2003. augusztus 1-jén született, házasságkötéssel szerzett nagykorúságot. A legtöbb első szavazó Nyírbátor 1-es szavazókörében lesz.
A legtöbb választópolgárt a főváros VIII. kerületének 18. számú szavazókörében várják, 1698-at. A legkisebb szavazókör a Zala megyei Iborfián lesz, ott 13 választót várnak az urnához. A legtöbb nemzetiségi szavazót a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szendrőlád egyik szavazókörében várják, 739-et, ebből egy román, a többi roma nemzetiségű. Több mint 600 olyan szavazókör van az országban, ahol mindössze egy nemzetiségi választópolgárt várnak az urnához vasárnap.
A legtöbb átjelentkező a XI. kerület 14-es szavazókörében van, 233. A helyi és nemzetiségi választáson összesen 61 618 egyéni jelölt indul, ebből négy főpolgármester-, 7386 polgármester-, 5735 egyéni választókerületi jelölt, 34 803 egyéni listás jelölt, 13 790 pedig települési nemzetiségi jelölt.
Csak települési lakcíme 28 jelöltnek van, magyarországi lakcímmel nem rendelkezik 11 jelölt, 61 pedig más uniós tagállam polgára. Egyetlen polgármesterjelölt van 917 településen, ott akár egy érvényes szavazat is elég ahhoz, hogy a jelöltből polgármester legyen.
A legnagyobb, 420x635 milliméteres szavazólap Kunágotán lesz, ott 49 egyéni listás jelölt indul. A legkisebb szavazólap A4-es méretű. Jelöltek hiányában két polgármester-választás marad el: Balatonszepezden és Lakhegyen. Elmarad három egyéni listás választás is: Apátvarasdon, Lakhegyen és Rábaszentandráson.
Pálffy Ilona közölte: a nyomda október 4-éig tudott új szavazólapokat nyomtatni, az ezután történő visszalépések esetében a kieső jelölteket a helyi választási iroda „húzza le” a szavazólapról. Eddig 473 jelölt lépett vissza a helyi önkormányzati választáson, közülük 154 polgármester, 232 egyéni listás, 59 egyéni választókerületi, 20 települési kompenzációs listás, 8 megyei listás. A nemzetiségi választáson 232 jelölt lépett vissza.
A választásra eddig harminc nemzetközi megfigyelő regisztrálta magát. A jelöltek és jelölőszervezetek által a választási bizottságokba delegált megbízottak száma 30 100, ez öt évvel ezelőtt 33 076 volt.
(MTI)
A javaslat időszerűségét nemcsak a demográfiai változások támasztják alá, hanem a törvényi szabályok is a szervezet szerint.
A választókerületek határainak módosítására törvényi lehetősége az év végéig van a parlamentnek.
Estére 22 és 29 fok közé csökken a hőmérséklet.
A multiknak, a bankoknak és az energiacégeknek védelmi hozzájárulást kell majd fizetniük.
Az esetek többségében a szavazást a nagy arányú érvénytelen szavazatok miatt kellett megismételni, de előfordultak jogszabálysértések is.
Számos településen június 9. után július 7-én is nyílhatnak az urnák. Budapest még kérdőjeles.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
