Palkovics: Az MTA átszervezése erősíti a kutatás szabadságát

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) átalakítása erősíti a kutatások szabadságát és függetlenségét – nyilatkozta az innovációs és technológiai miniszter a Magyar Hírlapnak.

A csütörtökön megjelent interjúban Palkovics László kijelentette, hogy a kormány a kutatóintézeti hálózat hatékonyságát és eredményességét akarja javítani az átszervezéssel. A kutatásra fordított állami támogatásoknak kézzelfoghatóan meg kell térülniük a magyar gazdaság és a magyar társadalom számára, az adófizetők pénzét a közösség érdekében kell hasznosítani – hangsúlyozta. 

A tárcavezető szerint a régi kutatói intézményrendszer nem hatékony, így azt a finanszírozásával együtt meg kell erősíteni. A 2020-as költségvetésben 32 milliárd forinttal több jut kutatás-fejlesztésre és innovációra, és létrejönnek az egységes, teljesítményalapú forráselosztás feltételeit – tette hozzá. 

Véleménye szerint az eddigi modellt felváltó Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) megteremtése is ezt a célt segít megvalósítani. A szervezet önálló költségvetést kap, tevékenységéről pedig nem a kormány, hanem a túlnyomórészt tudósokból álló irányító testület dönt majd - mondta a miniszter. Palkovics László kifejtette, hogy a 12 tagú vezetőség felét a kormány, felét az MTA javasolja, vezetőnek pedig olyan jelöltet keresnek, akit mindkét fél elfogad. A szükséges források – tette hozzá – rendelkezésre állnak, annak felhasználásáról már az irányító testület dönthet. 

Az ELKH szervezete augusztus 1-ig jön létre, így a következő hónappal átveheti a kutatóintézeteket az akadémiától. Utóbbiakat ezt követően átvilágítják, év végéig pedig a gyakorlati működés feltételeiről, a finanszírozás elveiről és az intézményhálózat értékeléséről is döntenek. Létrejön továbbá a magyar kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiával foglalkozó Nemzeti Tudománypolitikai Tanács az egyetemek és a vállalatok képviselőivel, és a tudományosság egyéb kérdései mellett a magyar kutatási és innovációs stratégiáról is döntés születik.

A miniszter az interjúban közölte, hogy az ELKH dönthet kutatóintézetek megszüntetéséről is, ám azok az új szervezetbe még változatlan formában kerülnek át. Cáfolta egyúttal azokat a vélekedéseket, hogy a kormány nem tekinti fontosnak a társadalomtudományokat. A magyarsággal kapcsolatos tudományterületek, a zene, az irodalom, a nyelv és a történelem helyet kapnak az új intézményi hálózatban, de szükség lehet optimalizálásra – fogalmazott. Hangsúlyozta azt is, hogy az akadémiai vagyont az átalakítással nem államosítják, de azokat az MTA eredetileg az intézethálózat működtetésére kapta, így át kell kerülniük az új intézményrendszerbe. 

(MTI)