Kiemelte, őseink életútja, a róluk szóló történetek közös, a magyarság kollektív tudatában élő örökségünk. „Erre emlékeztetnek az új kápolnához vezető úton álló, a magyar őstörténetet, az egykori hitvilágunkat megidéző emlékművek” – tette hozzá.
Latorcai János közölte: Attila, Koppány szobra, Csaba királyfi székely kapuja, a Magyar Táltos, a Veronika-harangláb, majd a kettős kereszt külön-külön is hangsúlyos üzenetet hordoznak, de együtt a magyarság kereszténnyé válásának szimbólumai, amelyek történelmi múltunkra, megmaradásunkra, nemzeti keresztény értékeinkre irányítják rá az ide látogató zarándokok figyelmét.
Kitért arra is, hogy Szólád és környéke Koppány ősi szálláshelye volt, a közeli Somogyváron pedig 1091-ben Szent László alapított bencés apátságot, az a király, akiben a magyarság megtalálta nemzeti, keresztény eszméjét.