Attila, Koppány szobra, Csaba királyfi székely kapuja, a Magyar Táltos, a Veronika-harangláb együtt a magyarság kereszténnyé válásának szimbólumai – mondta Latorcai János, az Országgyűlés kereszténydemokrata alelnöke.
Bölcsnek és kitartónak kell lennünk, képesnek arra, hogy minden lehetőséget megragadva továbbra is keresztényként, magyarként élhessünk e sokat szenvedett hazában – mondta Latorcai János, az Országgyűlés kereszténydemokrata alelnöke szombaton a Somogy megyei Szóládon.
Latorcai János a szólád-nezdei erdei kápolna avatásán mondott beszédében hangsúlyozta: „rendkívüli helyzetben” vagyunk, mert a globalizáció örvénye egyre több nemzet identitását nyeli el, miközben az egyéneknek csupán a gyökértelen multikulturalizmust tudja felkínálni.
„Ezt a folyamatot erősítik azok a törekvések, amelyek kontinensünket a nemzetek Európájából Európai Egyesült Államokká, egy olyan vízióvá próbálják változtatni, amely egyaránt tagadja a nemzeti értékeinket, hitünket és kulturális hagyományainkat” – fogalmazott a politikus.
Kiemelte, őseink életútja, a róluk szóló történetek közös, a magyarság kollektív tudatában élő örökségünk. „Erre emlékeztetnek az új kápolnához vezető úton álló, a magyar őstörténetet, az egykori hitvilágunkat megidéző emlékművek” – tette hozzá.
Latorcai János közölte: Attila, Koppány szobra, Csaba királyfi székely kapuja, a Magyar Táltos, a Veronika-harangláb, majd a kettős kereszt külön-külön is hangsúlyos üzenetet hordoznak, de együtt a magyarság kereszténnyé válásának szimbólumai, amelyek történelmi múltunkra, megmaradásunkra, nemzeti keresztény értékeinkre irányítják rá az ide látogató zarándokok figyelmét.
Kitért arra is, hogy Szólád és környéke Koppány ősi szálláshelye volt, a közeli Somogyváron pedig 1091-ben Szent László alapított bencés apátságot, az a király, akiben a magyarság megtalálta nemzeti, keresztény eszméjét.
Soós László orvos, a Szóládhoz közeli Nezde-hegyen álló kápolna ötletgazdája újságíróknak azt mondta, hogy az építés költségeit saját forrásból és felajánlásokból fedezték. Hozzátette, a hegy szakrális hely, vallási közösségek zarándokhelye, ahonnan csodálatos balatoni panoráma tárul a látogatók elé.
(MTI)
A Notre-Dame új oltára, a miseruhák és a Notre-Dame-mal párhuzamosan felújított berlini Szent Hedvig-katedrális esete az egyházi minimalizmus újabb kudarca. Szilvay Gergely írása.
Alsó-Ausztria a sarkára áll: kereszteket a falra, szentek ünnepeit az óvodákba! Francesca Rivafinoli írása.
Kulturálisan mindegy, hogy Télapó vagy Szent Miklós; az üdvösséghez viszont nem az. Ungváry Zsolt írása.
Ez egy jogi intézmény (is), amelynek célja a nemzedékek rendjének biztosítása, és amely minden kultúrában és minden időben megtalálható.
Ő ma is, ebben a lelkileg kiégett, megcsömörlött és értékrendjében felbillent 21. században, az előttünk álló adventben is az ajtónk előtt áll és zörget.
Mit jelent a „könnyek adománya”? Miben különbözik a hétköznapi sírástól? Mi haszna van belőle a hívő embernek? Interjúnk Laki Zoltánnal, a Sursum Kiadó vezetőjével.
Ódákat zeng a helyi sajtó a PAOK csütörtöki teljesítményéről a labdarúgó Európa-ligában, miközben a görög csapat román edzője az 5–0-s győzelem ellenére is a Ferencvárost méltatta.
Több mint 10 százalékkal nőtt az egyéb építmények építése havi alapon, ami főleg a költségvetési szférához köthető, ám a cégek óvatosak. A jövőbeli fellendüléshez a gazdasági kilátások javulása szükséges, ami az egész ágazat lendületét visszahozhatja – véli a Makronóm Intézet elemzője.
