Egy halálra készülő ember üzent – Ablonczy Balázs Teleki Pál újabb búcsúleveléről

2019. április 04. 11:59

Teleki Pált saját depressziója, saját és közeli hozzátartozóinak rossz egészségi állapota, külpolitikájának kudarca és a kormányzó cserbenhagyása egyszerre vezette oda, hogy maga ellen fordította a fegyvert – és hogy ez történt, azt a most előkerült újabb búcsúlevél is erősíti. Ablonczy Balázs Teleki-kutató történészt kérdeztük.

2019. április 04. 11:59
Rajcsányi Gellért
Rajcsányi Gellért

Ablonczy Balázs (1974) történész, a két világháború közötti magyar történelem kutatója, az MTA Trianon 100 Munkacsoportjának vezetője Teleki Pál-szakértőnek számít, monográfiát is írt a kétszeres miniszterelnökről. Ősszel az 1918-1920 közötti időszak magyar sorsfordító eseményeiről kérdeztük nagyinterjúnkban.

Most a minap nyilvánosságra hozott, történelmi szenzációnak számító újabb Teleki-búcsúlevélről kérdeztük őt.

Teleki a levelet Incze Péternek, titkárának és bizalmas barátjának címezte, az ő hagyatékából származik, az iratokat az Incze család a napokban adta át a Budapesti Fővárosi Levéltárnak.

***

Ismeretlen búcsúlevél került elő Teleki Páltól. Az őt kutató történész mit él át, amikor meghall egy ilyen szintű szenzációt?

Inkább utána eszmél rá, hogy ez mekkora dolog. Amikor az ember benne van, ellenőrzi, házhoz megy, összevet, akkor inkább az akció adrenalinja dolgozik, nem a felfedezés izgalmáé. Jó érzés, hogy jó helyen van. Hála az Incze család áldozatkészségének és a Fővárosi Levéltár gyors reakciójának.  

Mi a lényeges üzenete a most előkerült búcsúlevélnek?

Nagyjából megerősíti azt, amit eddig is tudtunk. Egy mélyen depressziós, halálra készülő ember üzent így a hozzá legközelebb állóknak. És már nemcsak a nemzetre – „Hullarablók leszünk, a legpocsékabb nemzet” –, hanem a társadalomra vagy akár az emberiségre vetíti ki az elkeseredését: „megutáltam az embereket”.

Változtat valamit a Teleki haláláról megfogalmazott hipotéziseden az új levél?

Azt hangsúlyoztuk a levéltáros kollégákkal is: nem biztos, hogy a  most előkerült iratokból a búcsúlevélnek tartott irat az utolsó éjszakán született. Elég egyértelműen utal benne Teleki a saját halálára mint konkrét eseményre, de más utalások időben távolítják ezt. Ez további filológiai szöszölést igényel. Viszont a boríték, amibe betette (Inczének, Sürgősen!!! felirattal), arra utal, hogy ezt halálakor is érvényesnek tekintette. Azt azért öntudatosan vállalom, hogy az állításaim nem hipotézisek, annál azért több matéria van bennük.

Azt a korábbi állításomat, hogy Teleki öngyilkos lett, a most kikerült levél határozottan erősíti. 

Nyilván ma is vannak, akik nem hiszik el Teleki Pál öngyilkosságát: mik az alapvető érveid amellett, hogy minden bizonnyal mégis ez történt?

Talán valóban nem árt elismételni: Teleki saját depressziója és rossz egészségi állapota, a saját közeli hozzátartozóinak – édesanyjának és feleségének – súlyos betegsége, saját külpolitikájának kudarca és a kormányzó cserbenhagyása egyszerre vezettek oda, hogy maga ellen fordította a fegyvert. De tisztában vagyok azzal, hogy aki nem akar hinni az öngyilkosságban, ez nem győzi meg. De ezt megtámogató bizonyíték a mai napig nem került elő. Az öngyilkosság mellett pedig bizonyítékok garmadája szól.

Ezekben a hónapokban az 1918-1920 közötti időszak magyar sorsfordító eseményeinek évfordulóira emlékezünk. Mit csinált Teleki Pál ebben az időszakban? Hol érte őt az őszirózsás forradalom és a Károlyi-hatalomátvétel híre, és mivel foglalkozott az ezt követő hónapokban és a Tanácsköztársaság idején?

Teleki Pál 1917 óta a hadirokkantak reintegrációjával foglalkozó Országos Hadigondozó Hivatal elnöke volt, erre a posztra ifjúkori barátja, Esterházy Móric miniszterelnök nevezte ki. Posztján megmaradhatott Károlyi Mihály kormányzása elején is, majd 1919 elején az akkor már erősen kommunista befolyás alatt álló Hadirokkantak Szövetségének nyomására Kunfi Zsigmond leváltotta hivatalából. Károlyi azonban még ekkor is számított rá, kinevezte a magyar békeelőkészületeket koordináló Külügyi Tanács tagjának. A testület elnöke Jászi Oszkár lett, és a kisszámú jobboldali tagok között ott van Teleki is. 1919 március elején pedig Svájcba utazott, részben a Berinkey-kormány támogatásával, úgyhogy a tanácsköztársaság kikiáltását már Bernben élte meg, ahol nagyon hamar kapcsolatot talált brit diplomatákkal. Innen 1919 áprilisában Bécsbe ment, a Bethlen István körül szerveződő Magyar Nemzeti Bizottság mellé állt, ennek képviselőjeként küldték Szegedre, ahol 1919. június elején az ellenkormány külügyminisztere lett. Az idők kaotikusságára jellemző, hogy később Teleki maga úgy emlékezett, időnként kultusz- sőt földművelési miniszter is volt. 

Hogyan került ebben az időszakban Horthy Miklós környezetébe, hogyan vette ki a munkáját a formálódó "ellenforradalmi" szerveződésből? 

Valószínűleg Szegedről származik szorosabb ismeretsége Horthy Miklóssal, a kormány hadügyminiszterével. Belgrádba utaztukban egy pancsovai fogadóban

Horthy és Teleki egy billiárdasztalon volt kénytelen aludni, annyira nem volt hely.

Innen indult két világháború közötti pályája. A szegedi külügyminisztériium nagyon kis intézmény volt, a helyi telekkönyvi irattárban volt elhelyezve, és visszaemlékezők feljegyezték, hogy a miniszter szobájában egy szék karfájával támasztották be az ajtót, mert a kilincseket korábban ellopták. Talán három tucat tisztviselője volt ennek a kis minisztériumnak, de intenzív működést fejtett ki. Teleki a délszláv királyság felé tapogatózott kapcsolatépítéssel, de küldött emisszáriusokat Nagyszebenbe, a román kormányzótanácshoz, sőt egyik kiküldöttje, a kalandos életű Pázmándy Dénes, volt függetlenségi politikus a párizsi békekonferenciáig jutott el - igaz sok eredménye nem volt az üzeneteinek.

Teleki Pál 1920 nyarától 1921 tavaszáig volt először miniszterelnök, gyakorlatilag ezekben a hónapokban ébredt rá Magyarország Trianon valóságára: mi az első miniszterelnöki ciklusának a mérlege - pozitívumokkal és negatívumokkal, illetve mulasztásokkal?

Mindenképpen pozitívumnak számít a konszolidáció elindítása: az első tiszti különítmények feloszlatása, az ún. rendtörvény, a Nagyatádi-féle földreform, amely gazdaságilag problematikus volta ellenére, tulajdonjuttatásával nagy mértékben hozzájárult a magyar vidék lecsendesítéséhez. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter elindított egy pénzügyi stabilizációt is, amely azonban kudarcba fulladt: azonban ez már Teleki lemondása után történt.

Neki kellett ratifikáltatnia a trianoni békeszerződést a nemzetgyűlésben

– ami fájdalmas aktus, de az ország nemzetközi kapcsolatainak helyreállításában elengedhetetlen feltétel volt. Az árnyoldalakhoz tartozik a magyar zsidók egyetemi beiratkozását korlátozó numerus clausus törvény megszavaztatása – amihez egész későbbi pályáján ragaszkodott, valamint a magyar büntetőjogból már csaknem fél évszázada kivezetett botbüntetés visszavezetése – igaz, ez utóbbi csak időlegesen.   

Kapcsolódó cikkek

Összesen 77 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
catalina9
2019. április 05. 09:55
kormányzó cserbenhagyása " no meg a hullarablás, megint libsiduma... nos a tények: "A náci Németország április 6-án megtámadta Jugoszláviát. Amiről azonban nem írnak, az az, hogy Jugoszlávia először csatlakozott Háromhatalmi egyezményhez, ahogy Magyarország is, majd az angol titkosszolgálat segítségével németellenes puccs szerveződött. Ezért támadtak a németek. A Magyar Királyi Honvédség április 12-ére időzítette az offenzíva megindítását, a mozgósításra csak 9 nap állt rendelkezésre. A jugoszláv légierő azonban még jóval a magyar csapatok megindulása ELŐTT, 1941. április 6-án és 7-én több támadást intézett Pécs, Szeged és más magyar városok ellen. A magyar légvédelem több gépet lelőtt, a Pécset támadó 14 jugoszláv bombázóból csupán egy tért vissza támaszpontjára. Április 10-én a Független Horvát Állam proklamálta önállóságát, a támadás nemzetközi jogi feltételei tehát megteremtődtek. (ezzel ugyanis Jugoszlávia megszűnt) A megszálló német csapatok addigra már Belgrádban harcoltak, és félő volt, hogy a háború véget ér, mielőtt a magyarok bekapcsolódnak, ezzel meghiúsul a revízió lehetősége. A Muravidéket a németek 1941. április 6-án foglalták el, majd április 16-án ÁTADTÁK az időközben felvonuló magyar hadseregnek. Magyarország 1941. április 11-én kezdte meg a hadműveleteit. A 3. magyar hadsereg – alárendeltségében a Miklós Béla vezette gyorshadtesttel – négy nap alatt végrehajtotta a Délvidék „felszabadítását”, elérte a Duna–Dráva vonalát. ..."
catalina9
2019. április 05. 09:47
Az árnyoldalakhoz tartozik a magyar zsidók egyetemi beiratkozását korlátozó numerus clausus törvény megszavaztatása" igazi hasznosidióta duma... Szembetűnő, hogy milyen aktivitással próbálják a numerus clausust az antiszemitizmus mérföldkövének beállítani, pedig csak arról volt szó, hogy a különböző nemzetiségek, csoportok a számarányuknak megfelelően vehessenek részt a felsőoktatásban. Szó sem volt semmiféle hátrányos megkülönböztetésről. Ugyanakkor a liberálisok minden fórumon követelik, hogy a számarányuknak megfelelően legyenek a nők vezető pozícióban, a hollywoodi filmekben a számarányuknak megfelelően szerepeljenek melegek, transzneműek, négerek, amivel nyilvánvalóan a számarányuk mértékére szorítanák a normális, keresztény fehérembereket....numerus clausus. hogy ezt marhaságot még egy Ablonczy is szajkózza...na de hát mit lehet várni egy mai történésztől, egy Karsaitól, egy Romcsicstól, egy Gerőtől...egy két háború közötti gimnáziumi tanár fajsúlyosabb volt, mint ezek az "értelmiségiek"..
Berecskereki
2019. április 04. 16:42
A kérdés megválaszolását Rajcsányi Gellérttől és Ablonczy Balázs Teleki-kutató történésztől is várnám, figyelembe véve a témában általam írtakat, hivatkozott írásokat is.
Berecskereki
2019. április 04. 16:26
„Teleki Pál kísérlete egy emigránskormány létrehozására Amikor Teleki Pál 1939 februárjában másodjára foglalhatta el a kormányfői pozíciót, már biztos volt benne, hogy ki fog törni a világháború, és azt is pontosan tudta, hogy Hitler el fogja veszíteni. Ezért külpolitikájának legfőbb célkitűzése a független és önállóan cselekvő magyar politika megőrzése és megerősítése volt. Kormányzása alatt Teleki mindvégig számolt azzal a lehetőséggel,hogy a – korlátozott – magyar függetlenség megtartására egy, a nyugati szövetségesek által elismert emigráns kormány létrehozása lenne a megfelelő lépés.” http://epa.oszk.hu/03100/03122/00011/pdf/EPA03122_rubicon_2016_5-6_130-133.pdf Érdemes a linken található teljes írást elolvasni és elgondolkodni a kérdésen.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik