Orbán a migrációs konferencián: Nem véletlenül érezzük erkölcsi fölényben magunkat Nyugat-Európához képest

„Ha valakit meg akarunk büntetni, akkor Sarkozy elnök úr után kell beszélnie” – kezdte előadását Orbán Viktor miniszterelnök a MCC nemzetközi migrációs konferenciáján.

Elmondta, hogy mi magyarok, megtisztelve érezzük magunkat, hogyha érdekli a külföldieket 15 milliós nemzetünk.

Ezek után reflektált az addig elhangzott beszédekre. Mindenkitől azt kaptuk, amit vártunk: a csehektől pontos elemzést, a spanyoloktól keresztény tüzet, az ausztráloktól pedig angolszász racionalizmust, valamint a francia eleganciát is megtapasztalhattuk – fejtette ki.

A gyors benyomások után Magyarország sajátos helyzetéről beszélt a kormányfő. Elmondása szerint az ország méretéhez képest nagyon fontos szerepet tölt be az európai migrációs diskurzusban. A helyzet természetellenes, nem mi választottuk ezt – tette hozzá. Ha a migránsok nem tengeren, hanem szárazföldön érkeznek, akkor érintik országunkat.

Nem akarunk vezető szerepet, van egy ősi magyar világunk, épp elég munkát ad nekünk ezt fejleszteni. Ennek ellenére, ha meg akarjuk védeni a határokat és nem akarjuk átélni azt, hogy egyik napról a másikra 400 ezer katona korú férfi, igaz fegyver nélkül, de átmasírozik az országon, akkor kénytelenek vagyunk cselekedni. Ezért építettük fel a kerítést és ezért fordultunk szembe a mainstreammel – magyarázta a miniszterelnök.

A Jóisten megsegített minket és koalíció nélküli kétharmadunk lehet, ezért tudtuk meghozni a migráció kezeléséhez szükséges alkotmánymódosításokat. Ez Európában luxus – jelentette ki.

Ezek után az európai trendek is szóba kerültek. Elmondta a kormányfő, hogy Európában az a nézet uralkodik, hogy a világot intézményeknek kell vezetni, nem személyeknek. Az intézmények képesek arra, hogy ha lassan is, de választ adnak a problémákra. Az intézmény jó dolog, annál jobb minél nagyobb, ezzel szemben az erős politikus, aki megoldja a problémákat az negatív. Az európai „soft power” megtámadja az ilyeneket, veszélyesnek bélyegzi.

A spanyol felszólalóra reagálva elmondta Orbán Viktor, hogy a befolyásolni tudó világ: az NGO-k, egyetemek, a „soft power” számításai szerint nagyjából 85 százalékos liberális túlsúlyban vannak és képesek együttműködni.

Ezt kiegészítette azzal, hogy nem ők bátrak, de Közép-Európában  jobb, nagyjából 50-50 százalék az arány, sőt lehet keresztény-konzervatív túlsúly van kissé. A miniszterelnök szerint ő ezért mondhatja el ilyen nyíltan a véleményét. Továbbá kijelentette, hogy meggyőződésük, hogy erkölcsileg igazuk van, de racionálisan is, és Európáért küzdenek. De az említett európai túlsúly miatt nyugaton nagyon rossz híre van Magyarországnak és nekik is.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország számára kulcs, hogy jöjjön végre egy nagy ország, aki ugyanezt képviseli. A miniszterelnök bizalma Olaszországban van, amely a tengeren történő migráció miatt érdekelt abban, hogy ott is megállítsa azt.

A kérdés mentén élesen elválik Nyugat- és Közép-Európa véleménye.

A kormányfő szerint nyugaton beállt az a helyzet, hogy az utóbbi néhány évtizedben egy erős öntudatú kisebbség arányaiban egyre növekszik. Mindez pedig a keresztény őslakosság rovására történik. Nehéz kérdés, hogyan menedzseljék az együttélést, mi legyen az elvi alap a láthatóan vegyülni nem akaró kisebbséggel.

Orbán Viktor szerint, ha hajlandóak vagyunk egymást választani, vegyes házasságokat kötni, akkor vagyunk képesek az integrációra, ez a mérőszám az, ami fontos – erősítette meg. Közép-Európában nincsenek ilyen tömegek, ezért itt nem szükséges energiát fordítani arra, ami nincs, mert nincsenek migránsaink. „Nekünk nincsenek az őslakosoktól különböző embereink, ezt az állapotot akarjuk megőrizni, hogy ne legyen szükség erre a gondolatra.”

Teljesen más elvek kellenek ahhoz, hogy megvédjük ezt a helyzetet, teljesen más a helyzet, ha integrálni akarunk. A két nézőpont vészesen távolodik egymástól. Hogy lehet áthidalni ezt a szakadékot? Arra senki sem tudja a választ – jegyezte meg.

A kormányfő szerint nem véletlenül érezzük erkölcsi fölényben magunkat Nyugat-Európához képest. Nem akarjuk rájuk erőltetni a saját nézőpontunkat, ezzel szemben ők megteszik. Nem szeretnénk részt venni, abban a kísérletben, hogy a multikulturalizmus milyen eredménnyel jár hosszútávon – erősítette meg álláspontját.

A miniszterelnök a reakciók után elmondta, hogy az előadására már nem lesz idő, nem akar visszaélni a hallgatóság és az előadók türelmével. Csak pár pontot emelt ki a mondanivalójából. Az ENSZ 2017-es becslései szerint 2030-ra Európa népessége milliókkal fog csökkenni, míg Afrikáé fél milliárddal fog nőni. Az ottani életszínvonal emelkedése nélkül, pedig ide szeretnének majd jönni, ami természetes.

Emellett 2010-hez képest 2050-re a muszlim lakosság száma 70 millióra fog nőni a mostani 40 millióról, míg a keresztények száma eközben folyamatosan csökken.

Beszédének végén a miniszterelnök kijelentette, ha a migrációt a maga komolyságában az EU-s politika nem kezeli, később lehetetlen lesz megállítani. „Afrikát most kell fejleszteni, oda vinni a segítséget, hogy ne a baj jöjjön ide.”

Végül a kormányfő üdvözölte Sárközy megoldási javaslatát. Szerinte politikában a kudarc beismerése egy nagyon fontos elem, sőt ez a képesség a legfontosabb. Elmondása szerint Európa kudarcot vallott. 2015 óta eltelt 4 év, az EU vezetői, valamint a mostani struktúrák képtelenek arra, ha a migrációs problémákat és a határok kérdését kezeljék, megoldják. „Semmi okunk azt hinni, hogy ezt majd megoldják, bele kell nyúlni a rendszerbe” – tette nyilvánvalóvá. Egyetért azzal, hogy létre kellene hozni a schengeni zónák országainak belügyminisztereiből egy tanácsot, a migrációs kérdést vissza kell adni az egyes országoknak. Ez a testület, maguk a belügyminiszterek, adjanak erre választ, ha erre születik válasz, már lesz értelme a választásoknak.