Teljesen átalakult Európa: Orbán, Macron és Meloni is egy célt szeretne elérni
A Bloomberg szerint a legjobb helyzetben a magyar miniszterelnök van.
Kövér László szerint élő szövetség kell, Benkő Tibor honvédelmi miniszter szerint nem csak az 5. cikkely a fontos, a NATO főtitkár-helyettese gratulált Magyarországnak a két évtizedhez.
A NATO-nak nélkülözhetetlen szerepe van a világpolitikai egyensúlyok fenntartásában, egyre több és egyre súlyosabb kihívásokkal kell szembenéznie, ezért élő szövetségként kell megőriznünk - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerdán az Országházban. A Magyarország 20 éve a NATO-ban címmel tartott konferencián a házelnök köszöntőjében kiemelte: szövetségi és nemzeti szinten is képesnek kell lennünk alkalmazkodni korunk biztonsági kihívásaihoz. Az olyan kihívások, mint a déli és keleti periférián tapasztalható válsághelyzetek, az illegális migráció és a terrorizmus, egyre komolyabb feladatok elé állítják a szövetséget és ezen belül Magyarországot is - mutatott rá.
Kövér László hangsúlyozta: az ezeknek való megfelelésnek „nincs alternatívája, ha szavatolni kívánjuk biztonságunkat, és meg kívánjuk őrizni NATO-n belüli érdekérvényesítő képességünket”. Ezért is fontos, hogy a szövetségesi szerepvállalás megőrizhesse erőteljes támogatottságát az Országgyűlésben és a társadalom egészében – fűzte hozzá. Az Országgyűlés elnöke felidézte: magyarok millióiban támadt fel a remény, amikor 1949-ben értesültek arról, hogy a szabad nyugati világ megalakította katonai önvédelmi erejét, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét. Hét ével később, 1956-ban, amikor a Szovjetunió harckocsikat küldött Magyarország ellen, a magyar bizakodás a nyugati világ katonai erejében illúziónak bizonyult, „a reálpolitika illúziókká foszlatta a magyar reményeket” – fogalmazott.
Mint mondta, több mint négy évtizednek kellett eltelnie, hogy 1999-ben, Magyarország NATO-csatlakozásával a reálpolitika valóra váltsa a magyar reményeket. Kövér László közölte: „Kelet és Nyugat között nem lehet világpolitikai egyensúly katonai egyensúly nélkül, bármiféle katonai egyensúly pedig elképzelhetetlen" a NATO nélkül. Úgy látja, a hidegháború végét követően történelmi felismerés volt a szövetség részéről, hogy akkor tudja megőrizni létjogosultságát és ütőképességét, ha alkalmazkodik az új realitásokhoz és „kezet nyújt a szovjet és kommunista dominancia alól épphogy felszabadult közép- és kelet-európai országoknak”. A NATO átalakulási képességének egyik bizonyítéka a szövetség 1997-es döntése volt, amellyel Magyarországot – Csehországgal és Lengyelországgal együtt, a Varsói Szerződés volt tagállamai közül elsőként – meghívta a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. E tárgyalások lezárása, majd a Magyarország NATO-tagságáról tartott sikeres népszavazás után az ország 1999-ben a szövetség teljes jogú tagjává vált – emlékeztetett.
A házelnök szerint döntő szerepet játszott a NATO-csatlakozási törekvések sikerében, hogy az euroatlanti integráció és a szövetségi tagság kezdettől fogva élvezte a szabadon választott Országgyűlésben képviselt pártok konszenzusos támogatását. A siker azonban feltételezte a NATO-tagság erőteljes társadalmi támogatottságát is – tette hozzá. Kiemelte: a tagság továbbra is folyamatosan élvezi a magyar társadalom, a magyar törvényhozás túlnyomó többségének erőteljes támogatását. Ez annak is köszönhető, hogy Magyarország biztonsága a NATO-tagság eredményeként minden eddiginél szilárdabb alapokon nyugszik, és a tagság révén Magyarország tevőleges, alakító résztvevője az euroatlanti térségnek, az ország biztonságát érintő fajsúlyos döntéseknek, ami segíti nemzeti érdekeink érvényesítését – vélekedett.
Az Országgyűlés elnöke kitért arra: Magyarország elkötelezettsége a szövetség által képviselt értékek mellett és a közös erőfeszítésekhez tett hozzájárulás egyértelmű elismerésnek örvend a NATO-n belül és azon kívül egyaránt. Magyarország komoly támogatást biztosít a szövetség műveleteihez, és nem kíván csak haszonélvezője lenni a NATO által tagjainak nyújtott biztonsági garanciáknak.
Benkő: Jó döntés volt a csatlakozás
A NATO nemhogy elvesztette volna létjogosultságát, ma is nélkülözhetetlen szerepet játszik a transzatlanti térség biztonságának fenntartásában - hangsúlyozta a honvédelmi miniszter szerdán Budapesten, a Magyarország 20 éve a NATO-ban című konferencián. Benkő Tibor kiemelte: napjainkban merőben más kihívásokra, kockázatokra és fenyegetésekre kell választ adni, nem elfeledve a hagyományos katonai hadviselés szükségességét sem. A szárazföld, a tengerek, a világűr mellett a kibertér is műveleti hadszíntérré vált.
Mint mondta: Európát keletről és délről instabil térségek veszik körül. Az Arab tavasz, az ukrán válság, az európai terrormerényletek számának növekedése, a tömeges illegális migráció új kihívásokat és fenyegetéseket jelent. Magyarország közvetlen szomszédságában, a Nyugat-Balkán biztonsági helyzete továbbra is törékeny. Instabil világunkban növekedett a konfliktusok kialakulásának valószínűsége. A katonai erő szerepe felértékelődött – jegyezte meg a miniszter, aki szerint a rövidesen 70. évfordulóját ünneplő NATO sikeresen alkalmazkodik a biztonsági környezetünk változó világához.
Benkő Tibor beszédében azt mondta, az elmúlt 20 évet katonai és politikai szempontból értékelve, jó döntés volt a NATO-hoz való csatlakozás. Kiemelte: a washingtoni szerződés 5. cikke, a kollektív védelemről szóló rész Magyarország katonai biztonságának sarokköve. Ezzel együtt nem szabad elfeledkezni a 3. cikkről sem, miszerint a szövetség erejét a tagországok katonai képességei adják. Ennek nyomán a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program a NATO-t erősíti – jegyezte meg.
A miniszter kitért arra is, hogy a Magyar Honvédség részt vesz a NATO által indított szárazföldi műveletekben, missziókban, a nemzetközi békefenntartásban. A magyar katonák többek között Bosznia-Hercegovinában, Koszovóban, Afganisztánban, Irakban teljesítettek, teljesítenek szolgálatot. Ennek kapcsán a miniszter azt is elmondta, hogy Magyarország nemzetközi szerepvállalásának ezer fős ambíciószintjét 1200-ra növelték.
Benkő Tibor kiemelte: Magyarország külön hangsúlyt fektet a walesi vállalások teljesítésére. Elmondta, Magyarország már tavaly a GDP 1,41 százalékát fordította védelmi célra, s 2024-re elérjük a 2 százalékot. Ennek nyomán átfogó haditechnikai modernizációt hajtanak végre a légierő, a szárazföldi erő, a különleges műveleti erők, a logisztika, és a kibertér területén – ismertette a miniszter, aki szerint ennek köszönhetően a Magyar Honvédség technikai eszközei és hadi képességei tekintetében is a régió egyik meghatározó haderejévé válhat. Soha nem látott mértékben járulunk hozzá a szövetség képességeinek, országainak biztonságának garantálásához – jelentette ki a miniszter.
Mint mondta: Magyarország két évtizede élvezheti a NATO-tagságból fakadó biztonsági garanciát, ennek előnyeit. Ezzel együtt hozzátette: meggyőződése, hogy Magyarország nem csak haszonélvezője, hanem értékes hozzájárulója is a transzatlanti biztonságnak. A miniszter azt mondta: Magyarország a jövőben is arányosan kiveszi részét a NATO tevékenységéből. Magyarország megbízható szövetséges – szögezte le.
NATO: gratuláció a húsz évhez
Az Országházban tartott rendezvényen Patrick Turner védelmi tervezésért felelős NATO főtitkár-helyettese tolmácsolta Jens Stoltenberg főtitkár gratulációját. Azt mondta: Magyarország egy megújuló szövetségnek lett tagja 20 évvel ezelőtt. A főtitkárhelyettes az elmúlt évek kihívásai közül kiemelte az oroszországi fenyegetést, és felidézte, hogy Oroszország öt éve annektálta az ukrán Krím-félszigetet.
Kitért továbbá a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet iraki és szíriai jelenlétére is. Ennek kapcsán megemlítette, hogy Magyarország egyebek mellett a NATO iraki missziójához is hozzájárul. Koszovóban pedig – a Nyugat-Balkán biztonságának erősítése érdekében – Magyarország a harmadik legnagyobb kontingenssel járul hozzá a misszióhoz. Turner kitért arra is, hogy a szövetség vezetése elkötelezett a NATO további bővítésében. Hamarosan Montenegró és Észak Macedónia is taggá válik.
Beszédében a NATO főtitkár-helyettes is kitért a szövetség walesi csúcsán tett vállalásokra, melyek keretében a tagállamok növelik védelmi kiadásaikat. Ennek kapcsán elismerően szólt Magyarország lépéseiről, amit védelmi kiadásainak növeléséért tett.
KKM: A legsikeresebb katonai szövetség
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy a NATO a történelem valaha volt legsikeresebb katonai szövetsége, és ennek így kell maradnia a jövőben is. Magyarország célja, hogy ne csak megfeleljen a tagságból adódó kötelezettségeinek, hanem túl is teljesítse azokat – magyarázta. A konferencián – amelyen a diplomáciai testület több tagja is részt vett - az államtitkár azt mondta: története során Magyarországnak szinte mindig egyedül kellett helytállnia vagy rákényszerített szövetségek tagjává kellett válnia, de a NATO-csatlakozás lehetőségével megadatott számára, hogy saját döntése alapján váljon egy szövetség tagjává. Ezért csatlakozott a szövetséghez, amelynek megbecsült tagja kíván lenni a következő években is – jelentette ki.
David Cornstein budapesti amerikai nagykövet megköszönte Magyarországnak, hogy az elmúlt húsz évben megbízható szövetséges volt, és úgy vélte, ez a kötelék a jövőben még szorosabbá válik. Magyarország elkötelezett tagja a NATO-nak, és a magyarok továbbra is támogatják az ország tagságát a szövetségben – mondta. Úgy látja, ugyanakkor a világ tele van új és összetett kihívásokkal, és ezek között említette az ukrán helyzetet, Oroszország és Kína törekvéseit. A terrorizmus továbbra is kihívás marad, a NATO-nak e tekintetben is egységesnek és ébernek kell maradnia – tette hozzá.
A konferencia felszólalói között szerepel még Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, Mesterházy Attila a bizottság MSZP-s alelnöke, a magyar NATO parlamenti közgyűlés delegációjának tagja, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Atlanti Tanács elnöke, valamint Martonyi János és Kovács László volt külügyminiszterek. A rendezvény végén megnyitják a Magyarország NATO-csatlakozásának és tagságának főbb mérföldköveit bemutató fénykép kiállítást.
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete 29 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a második világháború után, 1949-ben alapítottak. A szervezet célkitűzéseit az Észak-atlanti Szerződés tartalmazza, amelynek értelmében a tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és a biztonságának megőrzésére. Magyarország húsz éve, 1999. március 12-én lett a NATO teljes jogú tagja.
(MTI)