Márai Sándor emberi kapcsolatairól, a feleségéhez ás általában a nőkhöz fűződő viszonyáról beszélgettek a Várkert Irodalom estjén. Tudósításunk.
A Várkert Irodalom minapi estjén Márai Sándor halálának 30. évfordulója alkalmából beszélgetett Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus és Juhász Anna irodalmár, az est háziasszonya. A középpontban Az igazi című könyv, Márai jelleme és másokhoz, legfőképpen feleségéhez fűződő viszonya állt. A beszélgetést Tompos Kátya és Hajduk Károly színművészek felolvasásokkal színesítették.
Márai Sándor és Matzner Lola
Mészáros Tibor szerint a Márai és felesége közti viszony eredetét Kassán kereshetjük. Mindketten onnan származnak ugyanis, ott élték le gyermekkorukat; bár arra, hogy ismerték volna egymást, tényszerű adat nincs. Ennek ellenére kassai ismeretségük valószínűsíthető, hiszen mindkettejük édesapja jelöltként indult a helyi választásokon, ráadásul ugyanabban a választókerületben, emellett ugyanazon gazdasági társaságnál volt egyikük apja résztulajdonos, másikuk apja ügyvéd.
Népszerű anekdota, hogy egy fagylaltevő versenyen ismerkedtek meg egymással, ez azonban teljesen valószínűtlen, ugyanis abban az időben a fagylalt fogyasztása fertőzésveszély miatt tilalmazott volt, nem mellesleg az ominózus verseny időpontjában Matzner Lola Berlinben tartózkodott.
Kapcsolatuk is valójában Berlinben, 1922-ben kezdődött. Lolát egy gyermekkori szerelem után felejteni küldték oda – a felejtendő férfi egyébként Márai barátja volt, aki meg is kérte az írót, hogy berlini tartózkodásakor keresse meg a lányt és szónokoljon neki az érdekében.
egy évvel később, saját állítása szerint minden bűntudat nélkül, annyira magától értetődőnek érezte. Ekkor még „első hippikként” csak polgári házasságot kötöttek Lola zsidó származása miatt, az egyházi esküvőre az ő átkeresztelkedése után, 1936-ben került sor. Több mint hat évtizeden át tartó házasságuk alatt a viszontagságok ellenére is – legyen szó Márai nőügyeiről vagy gyermektelenségükről – kitartottak egymás mellett.
Elképzelhető-e napjainkban, hogy 63 évig tartson egy házasság? Tari Annamária szerint mostanában minden kicsit odébb csúszott, a késői házasodás miatt ez már ritkaságszámba megy, bár az egészségügy fejlődésével a várható élettartam, ezzel együtt pedig az élethosszig tartó házasságok tartama is növekedhet.
Márai emberekhez fűződő viszonyára fordítva a szót Mészáros Tibor A vetkőző című verset hozta fel szemléletes példaként: eredeti címe „L. verse” volt (Lolára utalva), ezt változtatta „A barátnő” -re majd pedig „A barátnőm” -re, csak negyedjére lett „A vetkőző”.
A címváltozás folyamatában szerinte
Az igazi
Az igazi című kötetében az író egy zátonyra futott házasság történetét írja le egyszer a feleség, másszor a férj szemszögéből.
Mészáros Tibor elmondása szerint az 1941-es születésű, két nagy fejezetből, monológból álló dráma nagy sikert aratott. Egész pontosan A gyertyák csonkig égnek után a második legtöbb eladást produkálta még Márai életében. Szerinte ez a „legdemokratikusabb regénye a nők szempontjából” – ebben ugyanis szót ad a nőnek is, hosszan, átéléssel és beleérezve írja le annak monológját.
Juhász Anna kérdésére, hogy gyengébbek-e a női karakterek Márainál, mint például Szabó Magdánál, határozott igennel válaszolt – Mészáros szerint általában Márairól elmondható, hogy alárendelt szerepben ábrázolja a nőket, így Az igaziban is van egyfajta alá-fölé rendeltségi viszony. Tari Annamária szerint egyenesen a férfi nárcizmusát figyelhetjük meg a műben, a nők képviselői közül pedig csak a férj anyját lehet stabilnak nevezni. Valószínűnek tartja, hogy
melynek lényege, hogy egy nőt sem enged igazán közel magához. Csak az a nő tud bejutni, aki kivár, jeleket hagy és hozzá hasonlóan kissé nárcisztikus személyiség – ő Judit, a cselédlány, aki harmadik felesége lesz majd a férfinak, és akinek Márai Judit …és az utóhang címen, tulajdonképpen Az igazi folytatásaként külön művet szentelt.
A könyvben felvetődik a kérdés: felül lehet-e írni józan ésszel az érzelmeket? Tari Annamária szerint a rövid válasz: nem, a bővebb válasz pedig: nem annyira. Egy ideig ugyanis fel lehet tartóztatni az érzelmeket, de
– ahogy a műben is történik végül.
A férj monológjában gyakran utal magányára, ami abból fakad Tari szerint, hogy nem engedi magához közel a feleségét, az utolsó, legbelső ajtót nem nyitja meg előtte, így pedig képtelenség boldognak lenni. „Egy magányos férfilélek és egy magányra képtelen női lélek drámája” – fogalmazott egy Márait kérdező, korabeli riporter.
Bár az est folyamán nem került szóba, ezen a ponton meg kell említeni Bartók Béla operáját, A kékszakállú herceg várát. A sötét várban élő herceghez eljön a szerelme, Judit (már a név is megegyezik), és sorra nyitogatja a vár ajtajait – az ajtók nyílásával egyre világosabb lesz, szerelmük is egyre nagyobb, és amikor tetőfokára hág, akkor a vár is fényárban úszik.
Judit azonban minden ajtót ki akar nyitni: Kékszakállú hiába ellenkezik, a további ajtók nyitásával viszont ismét egyre sötétebb lesz, a hetedik ajtó mögött pedig a régi feleségek vannak – Judit is ide kerül végül, a herceg pedig ismét egyedül lesz a sötét várban, mert nem talált olyan nőt, aki meg tudta volna állni, hogy ne nyissa ki az összes ajtót.
A két mű üzenete ellentétes egymással – Márai könyvében a férj azért nem lehet boldog, mert nem engedi a legbelső ajtót kinyitni, igazi szerelemmel csak a cselédlányt, Juditot tudja szeretni, aki a lelke legmélyére is el tud jutni. A Kékszakállú ezzel szemben
ahová ő senkit nem engedett volna – így végül Judittal sem lehet boldog.
Márai Sándor társasági ember volt, ám Tari szerint az extrovertáltnak tűnő ember belül magányosnak érezheti magát. Mészáros szerint is ez a valószínűbb, ugyanis a Márai által teremtett karakterek gyakran nagyon magányosak.
Tari Annamária ma is aktuálisnak tartja a könyvet, hiszen a problémák, a jellemek napjainkban is ugyanúgy jelen vannak – csak talán most még több is a magányos ember, aki „semmitől sem fél jobban, mint hogy szeretni kelljen, de semmire sem vágyik jobban, mint hogy szeressék”. A férfi-női vonások ma is különböznek,
Utóbbi az első randi után azon gondolkodik, hogy lesz-e második, előbbi pedig azon, hogy öt év múlva ki viszi majd óvodába a gyereket.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
„Miért cserélném le a világpolgárságot arra, hogy csak magyar legyek?” – vetette fel a Nobel-díjas író.
A krimiírás nagyasszonya hűtlen férjekbe botlott, de csillaga végleg fölragyogott rejtélyes eltűnését követően: fél Anglia őt kereste, pedig marketingkampány lehetett az egész – bosszúval megspékelve.
A kalandvágyó ifjú önként csapott föl huszárnak, nagy szerelme miatt agglegény lett, korszakos botanikus, gazdasági vezető, és rendőrfőnök volt, ráadásnak „beindította” a népi irodalmat.
„Megtanított bennünket írni” – így vélekedett Jókai Mórról 1929-ben Márai Sándor. Nem ő volt az egyetlen magyar író, aki fejet hajtott a nagy előd előtt.
A magyar költészet egyik legkülönlegesebb alakja pesszimista volt, alkoholproblémákkal küzdött, mégis a romantika prófétájává vált, és világklasszis művésznek tekinthetjük.
Azzal, hogy nem olvasunk, nem csupán kimaradunk valamiből, hanem a magyarság önarcképét hagyjuk a semmibe veszni. A magyar regény nem vitrindarab, a magyar regény: tükör.
Hónapok óta nem jutnak a helyszínre a szakértők, miközben az ukrán fél vis maiorra hivatkozva tartja fenn az olajleállást.
A magyar miniszterelnök egyeztetett Ficoval, és javaslatot tett az Uniónak arra, hogy miként kerülje el az energiaválságot.
