Kövér kezdeményezte Demeter Márta nemzetbiztonsági felülvizsgálatát

SUMMA SUMMARUM: 1./ NEM DEMETER Márta hozott nyilvánosságra ama titkosított dokumentum adatait! 2./ ROPPANT komolytalan a titkosítás, ha valakinek a blöffjére azonnal feloldhatóak a titkosított dokumentumok, és nyilvánosságra hozhatóak azok tartalma. 3./ NEM LÉTEZŐ dologgal nem lehetséges visszaélni!

S EZZEL azt sem mondom, hogy egyetértek azzal, hogy Farkas Flórián él, mint Marci hevesen, mintha mi sem történt volna az elmúlt évek alatt!

Nagyon helyes. Ideje veget vetni annak a karos gyakorlatnak hogy barmi megteheto kovetkezmenyek nelkul.

Karafath szerint ez volt a jó. A Népköztársaság hóhérai. A halálos ítéleteket politikai megrendelésre kiszabó bírókat a köznyelv vérbírónak nevezi. A hatalom politikai iránymutatásokat adott, s minden ügyhöz kellett egy hús-vér bíró, aki vállalta, hogy részt vesz a megtorlásban. Kádár János később igyekezett úgy tenni, mintha az igazságszolgáltatás függetlenül működött volna. Ezzel szemben tény, hogy Biszku Béla belügyminiszter az MSZMP KB PB 1957. december 10-i ülésén kevesellte a fizikai megsemmisítések számát. Ezután kiadtak a bíróságoknak egy tájékoztatót, mely gyakorlatilag sillabuszként szolgált az ítélkezések során. A megtorlás gépezetét 1958-1959-ben járatták csúcsra, ekkor született a legtöbb halálos ítélet. Az első szakaszban még statáriális bíróságok hozták a halálos verdikteket, de a szervezett megtorlásban később oroszlánrészt vállaltak a Legfelsőbb Bíróság polgári és hadbírái. A korabeli jogszabályok szerint a kivégzéseken egy bírónak is jelen kellett lennie, de a másodfokú ítéleteket meghozó bírákra ez a szabály nem vonatkozott. Így a legtöbb halálos ítéletet kihirdető Legfelsőbb Bírósági vérbíráknak általában nem kellett végignézniük áldozataik akasztását. Hírhedt figura a Nagy Imre-per kalandos életű bírója, Vida Ferenc, aki az 1930-as években részt vett a cionista mozgalomban, majd Tel-Avivban belépett a Palesztinai Kommunista Pártba, Magyarországra visszatérve szerepet vállalt az illegális kommunista mozgalomban, börtönbe zárták; 1945 után pártszervező munkába kezdett, állami tisztséget vállalt, és 1953-tól a Legfelsőbb Bíróság bírója lett. https://www.vadhajtasok.hu/2018/10/27/a-nepkoztarsasag-hoherai/?fbclid=IwAR2Xzt4t20zNbA6sk9kLz8hHVSDCqX_i7FPX14ZnX3WHfcCXciqmAZa3us0