A magyarok 59 százaléka pozitívan viszonyul Németországhoz, de a németek 55 százaléka kedvezőtlen véleményt alkotott hazánkról a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása szerint.
A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása szerint egyoldalú a szimpátia a németek és a magyarok között, mivel a magyarok sokkal jobb véleménnyel vannak Németországról, mint a németek Magyarországról.
A Magyar Idők című napilap számára készített közvélemény-kutatás eredménye szerint a magyarok háromötöde, 59 százaléka nyilatkozott kedvezően Németországról, a németek 55 százaléka viszont kedvezőtlen véleménnyel volt Magyarországról.
A csütörtökön az MTI-hez is eljuttatott összegzésben úgy fogalmaztak: „A német sajtó 2010 óta tartó éles és sok esetben egyoldalú Magyarország-kritikája megtette hatását a német közvéleményre”. A Nézőpont-csoporthoz tartozó Médianéző által készített kimutatás szerint a német médiában 2017-ben Magyarországról szóló összes vizsgált beszámoló 70 százaléka volt negatív hangvételű, és mindössze 1 százaléknyi pozitív és 29 százaléknyi semleges cikk jelent meg – tették hozzá.
Ezért nem meglepő, hogy Magyarország megítélése rossznak mondható a német felnőtt lakosság körében, a Nézőpont Intézet Németországban végzett felmérése alapján – írták.
A kutatás adatait részletezve hozzátették: a németek alig több mint harmada, 38 százaléka nyilatkozott kedvezően, míg 55 százalékuk kedvezőtlenül Magyarországról. Legkevésbé a legfiatalabb, 30 év alatti korosztály (32 százalék jó, 58 százalék rossz) és a fővárosiak (33 százalék jó, 56 százalék rossz) volt jó véleménnyel Magyarországról. Nincs egyetlen korosztály sem, amelynél többségben lenne a Magyarországról alkotott kedvező kép.
A magyarok ezzel szemben továbbra is kedvezően vélekednek Németországról. A megkérdezettek 59 százalékának van jó véleménye az országról, rossz véleménye pedig 28 százaléknak. A németbarát többség minden társadalmi csoportban kimutatható. A fiatal magyaroknak különösen jó a véleményük (76 százalékuknak jó, 20 százalékuknak rossz), de a leginkább elutasító 60 év felettieknek is a fele pozitívan nyilatkozott Németországról (49 százalékuk jó, 35 százalékuknak rossz a véleménye).
A Nézőpont Intézet felmérése 2018. április 11. és 2018. május 11. között készült Magyarországon és Németországban, országonként 1000 ember telefonos megkérdezésével. A minta országonként reprezentatív az adott ország 18 évesnél idősebb lakosságára nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. A kutatás során feltett kérdés így hangzott: „Kérem, mondja meg, hogy Önnek inkább jó, vagy inkább rossz véleménye van az alábbi országokról.”
(MTI)
A német Katasztrófavédelmi Hivatal (BBK) alelnöke, René Funk szerint minden német háztartásnak fel kell készülnie az elhúzódó áramkimaradásokra és más vészhelyzetekre.
Orbán még mindig nem azt teszi, amit elvárnának tőle a németek.
Kettészakadt Európáról ír a La Repubblica, alig győzik negatív jelzővel.
Akik a gyűlöletre, a negatív érzelmekre, a rombolásra építenek, azok meglehetősen sérült pszichéjűek, ez tehát visszaigazolhatja Magyar erősödésének okát. Ungváry Zsolt írása.
Nincsen stabil kormányzás Európa két vezető országában.
A német CDU EP-képviselője szerint meg kell akadályozni, hogy Trump szemében a magyar miniszterelnök legyen „Mr. Európa”.
Belegondolni is rémálom, hogy mit művelne ez a nárcisztikus, sokszor önmaga hatása alá kerülő ember, ha a hatalom közelébe kerülne.
Mesés pénzek helyett csak a gondok tornyosultak a világ egyik leggazdagabb országában. Pedig elsőre jó kiugrási lehetőségnek tűnt az Ábhá FC-nél elkezdett munka a magyar edzőnek.
