Robban-e a puliszka?
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
A román kormánytöbbség mind a szakbizottságban, mind a plenáris vitán elutasított minden ellenzéki módosító javaslatot, majd a parlament képviselőházában is megszavazták a büntetőtörvénykönyv módosítását.
Egy nappal a szenátusi szavazás után a román parlament képviselőházában is megszavazta a szociálliberális kormánytöbbség szerdán a büntetőtörvénykönyv (Btk.) módosításáról szóló, a jobbközép ellenzék által bírált törvénytervezetet. Az RMDSZ tartózkodott. A tavaszi ülésszak lejárta után munkálatait rendkívüli ülésszakon folytató román képviselőház példátlan gyorsasággal fogadta el a tervezet szakbizottsági jelentését, hogy arról a képviselőház plénuma még szerdán szavazhasson. A kormánytöbbség mind a szakbizottságban, mind a plenáris vitán elutasított minden ellenzéki módosító javaslatot.
Az új Btk.
Az ellenzék a sietséget annak tulajdonítja, hogy a Btk. szigorának enyhítő törvénymódosítás gyors hatályba lépése az első fokon letöltendő börtönbüntetésre ítélt Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök jogerős felmentését is elősegítené. A legvitatottabb rendelkezés úgy módosítaná a korrupciós perekben gyakran előforduló hivatali visszaélés fogalmát, hogy az csak akkor lesz büntethető, ha a hivatalnok saját magát, vagy közeli rokonát juttatja jogtalan haszonhoz. Dragneát nem rokonsága, hanem pártja javára elkövetett visszaélés miatt ítélték el első fokon.
Florin Iordache volt igazságügyminiszter, a tervezetet kidolgozó parlamenti különbizottság szociáldemokrata elnöke azt mondta: az ellenzék félretájékoztat, manipulál, de az a tény, hogy alkotmányossági óvásokkal hátráltatja a jogszabályok kihirdetését, nem jelenti azt, hogy igaza van. A kormányoldal arra hivatkozik, hogy a hatályos Btk.-t parlamenti vita nélkül, úgynevezett kormányzati felelősségvállalással léptette hatályba az akkori jobboldali kormány és azóta bebizonyosodott, hogy egyes rendelkezései ügyészségi visszaéléseket tett lehetővé. „Akik igazából is törvényt sértettek, azoknak továbbra is felelniük kell tetteikért. Azokat fogják felmenteni, akiket potyára állítottak bíróság elé, akiket arra kényszerítettek, hogy ártatlanságukat bizonyítsák, szemben az ártatlanság vélelmének alkotmányos követelményével” – jelentette ki Iordache.
Az ellenzék álláspontja
Augustin Lazar legfőbb ügyész viszont szerdán arra hívta fel a figyelmet, hogy hiába marad hivatali visszaélésről szóló cikk a Btk.-ban, ha azt alkalmazhatatlanná teszik. Rámutatott: az utóbbi négy évben 2100 vádlottat állítottak emiatt bíróság elé, de egy sem volt köztük, aki magát, vagy közeli rokonait juttatta jogtalan haszonhoz. Annál sokkal „szakszerűbben”, strómanokat használva járnak el és ha felmentik őket, az általuk okozott csaknem egymilliárd eurós kár behajtásának is búcsút mondhat a román állam – figyelmeztetett a legfőbb ügyész.
Dan Barna, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke úgy értékelte: Románia mostantól nem jogállam, hanem „Dragnea-állam”.
Raluca Turcan, az ellenzéki Nemzetei Liberális Párt frakcióvezetője szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) visszaélt választói bizalmával és most mutatta meg igazi kormányprogramját, azt, hogy csak korrupt politikusai „tisztára mosása” fontos számára.
Az RMDSZ véleménye
Az RMDSZ nevében felszólaló Korodi Attila frakcióvezető a plenáris ülésen is jelezte, hogy a magyar érdekképviselet nem tudja támogatni a Btk.-módosítást, ha nem veszik figyelembe kifogásait. Az RMDSZ sem a hivatali visszaélésért kiszabható büntetés felső határának hétről öt évre csökkentésével, sem a jogtalan haszonszerzés feltételét családtagokra korlátozó megfogalmazással nem értett egyet. Az RMDSZ azt is kifogásolta, hogy a Btk.-módosítás hatályon kívül helyezi a hivatali gondatlanságról szóló cikket.
A szociálliberális kormánytöbbség a vele eddig együttműködő RMDSZ módosító indítványait is elvetette, emiatt a magyar érdekképviseletet a végszavazáson tartózkodott, de a kormányoldalnak az RMDSZ nélkül is megvolt a törvény elfogadásához szükséges minősített többsége. A Btk.-módosítást 167 vokssal fogadták el a szükséges 165 helyett. „Azért tartózkodtunk, mert nem tudtuk ilyen formában a Btk. módosításait támogatni, de annak a PNL-nek az oldalára sem állhattunk, amely az elmúlt időszakban minden magyar ügyet, minden létező eszközével megtámadott” – magyarázta a frakció tartózkodó voksát az RMDSZ szerdai közleménye.
Az ellenzék bejelentette, hogy alkotmányossági kifogást emel a kihirdetésre váró Btk.-módosítás ellen.
(MTI)