A magyar zászló és címer ihlette rajzokból nyílt kiállítás a Várkert Bazárban.
Kiállítás nyílt a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) rajz- és esszépályázatának pályamunkáiból csütörtökön, a magyar zászló és címer emléknapján a Várkert Bazárban. Németh Szilárd országgyűlési képviselő, a pályázat egyik védnöke az eredményhirdetés előtt emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés 2014-ben jelölte ki a magyar zászló és címer megünneplésének emléknapjául március 16-át. Németh Szilárd köszönetet mondott azért, amiért az NSKI az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkárságával együttműködésben idén is meghirdette a Kárpát-medencében és a világban szétszórtan élő, valamennyi, magát magyarnak valló óvodás, diák és egyetemista számára a magyar zászló és címer, valamint – a Mátyás király emlékévhez kapcsolódóan – Mátyás, az igazságos tárgykörökben kiírt rajz- és esszépályázatot.
Németh Szilárd felhívta a figyelmet Orbán Viktornak a március 15-i ünnepen elmondott szavaira, melyben a fiatalokhoz fordulva a miniszterelnök hangsúlyozta: most a hazának van szüksége rájuk, nekik is szükségük lesz azonban még a hazára. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke a Mátyás király emlékév ötletgazdájaként figyelmeztetett arra, hogy Erdélyben, Mátyás szűkebb pátriájában a nemzeti ünnepen nem lehetett kitűzni a magyar nemzeti jelképeket. Idén ünnepeljük Mátyás uralkodása megkezdésének 560. évfordulóját – emlékeztetett, hozzátéve: mindmáig a kolozsvári születésű király talán a legnépszerűbb magyar uralkodó. Szász Jenő, az NSKI elnöke beszámolt arról, hogy a pályázati kiírásra rekordszámú, mintegy 4000 rajz- és 69 esszépályázat érkezett az anyaországból, a határon túli magyarságtól és a diaszpórából. A beérkezett munkákból a szakmai zsűrik korcsoportok szerint választották ki a díjazásra leginkább alkalmas pályaműveket.
Jankovics Marcell filmrendező, grafikusművész, a rajzpályázat zsűrijének elnöke elmondta: a több ezer pályázó közül voltak, akik aprólékos hűséggel rajzolták le a magyar címert, mások pedig szabadjára engedték fantáziájukat. Az egyik pályázó például egy ágaskodó lovon ülő, nemzeti lobogót tartó huszárt festett meg. Takaró Mihály irodalomtörténész, író, tanár, az esszépályázat zsűrijének elnöke hozzátette: a csaknem hetven esszé közül első alkalommal emelkedtek ki az egyetemisták munkái, de igen színvonalasnak bizonyultak a többi korosztály írásai is. Mikóczi Anita, a Várkert Bazár kulturális igazgatóhelyettesének elmondása szerint a pályamunkákból nyílt kiállítást már a hivatalos megnyitó előtt, március 15-én megtekinthették a látogatók, akiket március 22-ig várnak a tárlatra.
(MTI)
Ahogyan ma a közösségi médián keresztül, úgy váltottunk régen üzenetet a képeslapok révén. Használatuk a 19-20. század fordulóján vált tömegessé, különösen a téli ünnepek idején hozta-vitte a posta a gyöngybetűkkel megírt jókívánságokat. A Budavári Palota szabadtéri kiállítása jellegzetes századfordulós darabokkal idézi vissza a régi karácsonyok hangulatát. .
E címmel nyitották meg a Szépművészeti Múzeum legújabb, nagyszabású tárlatát Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából. A fő művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szereplő alkotások is láthatók, amelyek révén nemcsak az általános Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
A kormánybiztos szerint csak szándék kérdése a rezsicsökkentés fenntartása.
Sőt, más ellenzéki pártok szavazóinak is.
A nagyszabású tárlat apropója Munkácsy Mihály születésének 180., halálának 125. évfordulója. A kiállításon a jól ismert művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szerepelt alkotások is szerepelnek. Ezzel nemcsak a Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
Több száz fiatal tüntetett Bukarestben, tiltakozva az államfőválasztás első fordulójának eredménye ellen.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
