Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
Megszavazta a parlament a reklámadó emelését, melynek kulcsa a jelenlegi 5,3 százalékról 7,5 százalékra nő. Iparági érdekvédelmi szervezetek szerint ez lényegében teljesen el fogja tüntetni a szektorban még meglévő minimális nyereséget.
Módosította a parlament a reklámadóról szóló törvényt kedden, ennek értelmében a jelenlegi 5,3 százalékról 7,5 százalékra emelték az adókulcsot a második félévtől. A képviselők 117 igen szavazattal, 58 nem ellenében fogadták el a nemzetgazdasági miniszter javaslatát, amely egyebek mellett rögzíti, hogy mentesülnek az adó megfizetése alól azok a vállalkozások, amelyeknek a reklám közzétételéből származó nettó árbevétele nem éri el a 100 millió forintot.
Az adó mértéke 2017. január 1. és 2017. június 30. között nulla százalék, amit a visszamenőleges hatályú tehernövekedés elkerülésével indokolt a kormány. A második félévre, azaz július 1-jétől 7,5 százalékot kell megfizetni.
A jogszabály túlfizetésnek minősíti a 2017. június 30-ig már megfizetett reklámadót, s elrendeli annak visszatérítését az adóvisszatérítés szabályai szerint. Rendelkezik arról is, hogy az ugyanezen határidőig bevallott, de meg nem fizetett adót a továbbiakban sem kell befizetni. A módosítások között szerepel az is, hogy a saját célú reklám közzététele nem lesz adóköteles.
A törvénymódosítást az Európai Bizottság (EB) azon határozata indokolta, amely megállapította, hogy a reklámadó több ponton sérti az uniós állami támogatási szabályokat. A kormány a brüsszeli döntést megtámadta és jogorvoslatot kért az Európai Bíróságtól, a jogvita ugyanakkor nem halasztja el az EB határozatának végrehajtását.
A reklámadó emelése ellen egyébként tiltakozott a Magyar Lapkiadók Egyesülete és a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete is, mivel az iparág nyereségrátája nem haladja meg az évi 2-3 százalékot, így a reklámadó emelése gyakorlatilag teljesen eltüntetni a szektor nyereségét, mely közvetve a szektorban működő vállalkozások számának csökkenéséhez, újabb leépítésekhez, vagy EU-n belüli székhelyváltásokhoz vezethet – írja az Index.
(MTI / Index)