Hosszan tartó súlyos betegség után, életének 87. évében elhunyt Bodor Pál író, újságíró, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének egykori elnöke.
Életének 87. évében, hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Bodor Pál író, újságíró vasárnap este – tájékoztatta hétfőn az MTI-t Bodor Johanna, Bodor Pál lánya.
Bodor Pál 1930 július 28-án született Budapesten. Az irodalmár 1936 és 1983 között Romániában élt, 1946-ban Temesváron a Gaudeamus című diáklap szerkesztője volt, majd a Magyar Népi Szövetség bukaresti lapja, a Romániai Magyar Szó munkatársaként dolgozott 1947-48-ban. Kolozsvárott 1951-ig az Igazság, 1951-től 1967-ig az Utunk munkatársa volt. Ezt követően 1967 és 1969 között a bukaresti Irodalmi Könyvkiadó nemzetiségi osztályának főszerkesztője, majd a Kriterion Kiadó főszerkesztője volt.
Bodor 1970-től a bukaresti rádió és tv német és magyar műsorainak főszerkesztőjeként dolgozott, ám 1979-ben lemondott tisztségéről; 1982-ig az Előre munkatársaként, riporterként dolgozott.
Az irodalmár 1983-tól Budapesten élt, a Magyar Nemzet főmunkatársaként dolgozott és Diurnus álnéven önálló rovata volt, majd 1991 és 1994 között a Népszabadság főmunkatársaként tevékenykedett
Elnökségi tagja volt 1989-től 1994-ig a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ), illetve 1991 és 1993 között a szervezet elnöki, majd 1993-tól 1998-ig az Európai Újságírók Szövetsége magyar tagozatának elnöki tisztét látta el.
Főbb művei: (Magyarországon): Kék folt (kisregény, 1981), Svájci villa (regény, 1985), Apám könyve, avagy haldoklás anyanyelven (regény, 1986), Az olvasás ihlete (esszék, 1988), Hazába kiáltott szó (publicisztika, 1989), Hogyan kell kastélyt építeni? (három kisregény, 1989), A hisztéria szükségállapota (1990), Erdélyi portrék (1991), A kíváncsiság mestersége (1999), Búcsúlevél nincs (2006).
Romániában megkapta az írószövetség költészeti díját (1969), Magyarországon Déry Tibor-díjjal (1988), Opus-díjjal (1989), Fehér Rózsa-díjjal (1993), Szabó Zoltán-emlékdíjjal (1994), Demény Pál-emlékéremmel (1994), Aranytollal (1996), Kisebbségekért Díjjal (1996), Magyar Lajos-díjjal (1997), Pulitzer-emlékdíjjal (1999), Szabad Sajtó-díjjal (2003), Hazám-díjjal (2005), Táncsics Mihály-díjjal (2009) és a Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti- és Középkeresztjével ismerték el tevékenységét. (MTI)
A transzhumanizmus egyik prófétája, Ray Kurzweil szerint a mesterséges intelligencia már 2029-re meg fogja haladni az emberi intelligenciát, és ez még bőven csak a kezdet.
Raskó György szavainak megítélése túlmutat a hagyományos politikai törésvonalakon – hívta fel a figyelmet a Századvég kutatásában.
Ezrek gyűltek össze a bazilika előtti téren péntek délután.
Az agrárszakember szerint a média elferdítette a szavait, nem akart senkit megbántani.
Travis Timmerman arról is mesélt, milyen volt hónapokig az Aszad-rezsim börtönében ülni.
A volt amerikai házelnök, Nancy Pelosi egy hivatalos luxemburgi út során szenvedett balesetet, de állapota stabil, és a kórházból is folytatja munkáját.
