Index: Nem orvosból, ápolóból van kevés Magyarországon

Tízmilliókat kereső „orvosbárók”, tizedannyit kereső „hűbéresek”, átlagbér alatt tengődő ápolók, hálapénz-piramis: cikksorozatba kezdett az Index a magyar egészségügy helyzetéről.

Az első cikk, Lantos Gabriella írásának megállapításai szerint nincs kevés orvos Magyarországon, bár a külföldre távozók és pályaelhagyók miatt öregedik a szakma: főleg a fiatalok távoznak az országból. A fizetések tényleg alacsonyak, a kiterjedt hálapénz-rendszer miatt azonban az orvosok egy szűk rétege nagyon jól keres.

Az orvosok a közalkalmazotti fizetés mellett szerződésesként is részt vesznek a közkórházak munkájában például ügyeletben. Már itt is többszörösét keresik meg alapfizetésüknek; emellett jövedelmük jelentős része származik a magánrendelésekből, illetve a hálapénzből. Utóbbi ugye hétköznapi nevén korrupció, bár egy kórházban sem tiltják az elfogadását; eloszlása azonban egyáltalán nem egyenletes – leginkább az orvosok hierarchiájától, illetve az adott kórház területi elhelyezkedésétől függ.

„A hálapénz-hierarchia tetején az intézetvezetők, osztályvezetők és a sztárorvosok vannak, akik úgy rendelkeznek a kórházi műtőkapacitások fölött, mintha az a sajátjuk lenne” – írja az Index. Az orvosok húsz százaléka viszi haza a hálapénz nyolcvan százalékát: ez fejenként akár nyolcmillió forint is lehet havonta. A többi orvosnak évente 1-2 millió forint juthat ebből. Az Index szerint az „orvosbárók” a kiterjedt hálapénz-rendszer miatt nyugat-európai kollégáiknál háromszor-négyszer jobban keresnek.

Nem orvos van kevés, hanem ápoló

Lantos Gabriella szerint azért tűnik úgy, hogy az adatok ellenére kevés az orvos, mert valójában ápolóból van nagyon komoly hiány a magyar egészségügyben: kétszer annyi nővérre lenne szükség, mint ahányan most dolgoznak. Ezért aztán az orvosok csinálnak olyan munkákat is, amelyet alapesetben nem nekik kéne elvégezniük.

Nővérhiány pedig azért van, mert az ő rendes bérezésük még az orvosokénál is rosszabb: a többség 100-130 ezer forintot keres, de még a magasabb kvalitású egészségügyi dolgozók (műtősnők, endoszkópos asszisztensek, diplomás ápolók) is csak 170-200 ezer forint bérre számíthatnak. A fiatalok ezért külföldre mennek, ahol a helyi átlagbért könnyen megkeresik (2500 euró).

Kórházi ágy viszont sok van, feleslegesen

A látszólagos orvoshiány és a valós nővérhiány másik oka a cikk szerint az elaprózott ellátórendszer, a túl sok kórház és a túl sok kórházi ágy. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy negyven százalékkal több ágy van, mint amire szükség lenne. A pénz így a kórházak fizikai fenntartására megy el az alkalmazottak magasabb bérezése helyett. Az aktív ellátást nyújtó kórházi ágyak kihasználtsága itthon hetven százalékos, és csökken.

Itthon a legtöbb műtétet úgy végzik el, hogy utána be kelljen feküdni a kórházba, mivel így lehet legjobban kihasználni a társadalombiztosítást, és így fenntartani a kórházat. Eközben külföldön az endoszkópos, egynapos műtétek jelentős része után nem kell befeküdni a kórházba. „A magyar kórházak kódoló adminisztrátorokat alkalmaznak arra a feladatra, hogy az egyszerű eseteket papíron bonyolultabbnak tüntessék fel, hogy több pénzt kapjanak érte” – állítja a cikk, hozzátéve: a hálapénzt is úgy lehet maximálni, ha nem egynapos, hanem hatnapos kórházi tartózkodásra kényszerül a beteg. Ez a rendszer a cikk szerint az „orvosbárók” és az egészségügyi kormányzat évtizedes játszmája miatt változtathatatlan, viszont fenntarthatatlan is.

A cikk arra is kitér, hogy a Magyarországon jelenleg található 160 kisebb-nagyobb kórház helyett elég lenne huszonöt teljesen felszerelt, modern kórház egyenként 2-3000 kórházi ággyal: megyénként egy, plusz Budapesten pár. Ehhez pedig be kellene zárni a kisebb kórházakat: a felesleges intézmények bezárása, az épületek eladása után pedig lenne pénz további forrásbevonás nélkül a béremelésre – zárul a cikk.