Orbán: Nemzeti-keresztény korszak építése zajlik

A polgári Magyarország, a nemzeti-keresztény korszak építése zajlik – mondta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap a Várkert Bazárban tizennyolcadik alkalommal tartott évértékelő beszédében.

Most lehet cselekedni, alkotni, most van értelme bátornak lenni, „kitartóan szedni a lábunkat”, menni előre céltudatosan, önbizalommal – fogalmazott a kormányfő. Mint mondta, most épül, épülhet az, amit polgári Magyarországnak, polgári berendezkedésnek, nemzeti-keresztény korszaknak, „magyar országnak” gondolunk.  Közölte: Magyarország 2014-ben lezárta a stabilizálás korszakát, új szakaszt nyitott, és „repülőrajtot” vett.

Veszélyben az eredmények a migráció miatt

Orbán szerint ugyanakkor az újkori népvándorlás miatt nemcsak az elért eredmények, hanem a biztató jövő lehetősége is veszélybe került. A kormányfő vasárnap tartott évértékelő beszédében úgy fogalmazott: a népvándorlás miatt veszély fenyegeti a pénzügyi stabilitást, a gazdasági felzárkózást, a nemzeti külpolitikát, a helyreállított közrendet és a lassan ismét magára találó nemzeti kultúrát. Emellett veszélybe kerültek gyermekeink éppen kibontakozó európai életlehetőségei is – tette hozzá.

Szerinte a 2015-ös év véget vetett azoknak az időknek, amelyekben Európa védettségét és biztonságát készpénznek lehetett venni.

Orbán Viktor beszélt kormánya külpolitikai alapvetéseiről is, ezek közé sorolva a békét, az együttműködést, a kereskedést, a kölcsönös befektetéseket, a kedvező regionális egyensúlyt és a nemzeti érdekek melletti kiállást. Szerinte a magyar külpolitika három tájolási pontja Berlin, Moszkva és Ankara. Ezért nem szabad engedni belerángatni magunkat sem német-, sem orosz-, sem törökellenes nemzetközi akciókba.

Brüsszelnek délibábos álmai vannak

Az Európában irányuló népvándorlást meg lehetne fékezni, a problémát azonban az jelenti, hogy Brüsszelből a védelem szándéka is hiányzik – jelentette ki Orbán, aki abszurdnak nevezte azt, amit az Európai Unió csinál és ahhoz hasonlította, mintha egy ütközés előtt álló hajó kapitánya nem elkerülni akarná a katasztrófát, hanem elkezdené kijelölni a nemdohányzó csónakokat.

 Orbán Viktor hangsúlyozta, még nem késő, hogy Brüsszelben is megértsék, szembe kell nézni a valósággal és el kell engedni a „délibábos álmokat”. A valóság pedig az, hogy számos európai országban már régóta épül a párhuzamos társadalmak világa, amely visszaszorítja a „mi világunkat”, az ideérkezőknek ugyanis „eszük ágában sincs átvenni a mi életformánkat, mert a sajátjukat életrevalóbbnak tartják” – fejtette ki a miniszterelnök.

Ha kell, Szlovéniától Ukrajnáig védekezünk a határon

A magyar határvédelmi vonalak megerősítését sürgetve a kormányfő közölte: új katonai egységeket küldött a határra, készenléti szolgálatot rendelt el Bács-Kiskun és Csongrád megyében, és utasította a honvédelmi, valamint a belügyminisztert, hogy készítsék elő védvonalak építését a magyar-román határon. Ha kell, Szlovéniától Ukrajnáig teljes hosszúságban védekezünk – nyomatékosította.

Magyarország szuverén ország, ide csak úgy lehet belépni, ha betartják a törvényeket, és engedelmeskednek az egyenruhásoknak – tette hozzá.

Orbán Viktor szerint Európa jövőjét első helyen nem azok veszélyeztetik, akik ide akarnak jönni, hanem azok a politikai, gazdasági és szellemi vezetők, akik Európát az európai emberekkel szemben megpróbálják átalakítani. A miniszterelnök úgy fogalmazott, Brüsszelben és néhány európai fővárosban a politikai és a szellemi elit világpolgár, szemben az emberek nemzeti érzelmű többségével.

A kormány népszavazási kezdeményezése nem a már eldöntött és Magyarország által a bíróságon megtámadott kvótáról szól, hanem az új, márciusban napirendre kerülő európai bevándorlási rendszer kötelező betelepítési kvótája ellen hívja csatába Magyarország polgárait – tette hozzá mindehhez Orbán Viktor.

Brüsszel szembe megy az emberek akaratával

A kormányfő úgy fogalmazott, Brüsszelt meg kell állítani, mert „holdkóros bevándorláspolitikájával” szembe megy a nemzeti szuverenitással, az emberek akaratával.

Orbán Viktor a mai kor szimbólumának nevezte a kötelező betelepítési kvótát, ami magába sűríti mindazt, ami szétfeszíti az európai népek szövetségét. A kvótákat ugyanis az unionisták, vagyis az EU-t az „európai egyesült államokként” elképzelők támogatják, míg a szabad nemzetek Európáját akarók hallani sem akarnak arról.

A miniszterelnök hangsúlyozta, Európát minden gyengesége ellenére sem fogják megtagadni, ugyanakkor azt sem akarják, hogy Európa, ezeréves értékeit feladva térdet hajtson a vízönszerű emberáradat előtt.

A Klik nem foghat ki rajtunk

Az állami- és a magánszektorban is csak olyan béremelés támogatható, amelynek megvan a gazdasági fedezete, ami a gazdaság növekvő teljesítményéből származik – szögezte le a miniszterelnök még beszéde elején. A kormányfő éppen ezért a gazdasági versenyképesség javítását nevezte a következő évek egyik legfontosabb feladatának.

Orbán Viktor emellett megköszönte és elismerte a tanárok és egészségügyi dolgozók munkáját, majd megjegyezte, noha a béremelések folyamatosak és jelentősek, nem elégségesek. Magyarország ma azt tudja vállalni, hogy minden évben, mindenki léphet egyet előre, a lépések hosszát, vagyis a béremelések mértékét és ütemét a gazdaság teljesítménye szorítja keretek közé – fejtette ki.

A miniszterelnök úgy fogalmazott, „akik ma világvégét kiáltanak a Klik néhány milliárdos adóssága miatt, azoknak nem kell aggódniuk, ha elbírtunk az IMF-fel, ha megbirkóztunk több mint 1200 milliárd forintnyi önkormányzati adóssággal, akkor egy Klik sem foghat ki rajtunk”.

Orbán Viktor beszédét Hajrá Európa, hajrá magyarok! felkiáltással zárta.