„Európa gazdag és gyenge” – Orbán Viktor szerint ez a lehető legveszélyesebb kombináció

2015. október 22. 22:03

A magyar miniszterelnök arról beszélt Madridban, hogy ha Görögországnál nem tudjuk, Magyarországnál és Szlovéniánál kell megvédeni az EU határát. Orbán szerint itt nem menekültválságról, hanem népvándorlásról van szó, és a menekülők áldozatok ugyan, de nem tehetjük emiatt magunkat is áldozattá, nem lehet a célunk, hogy európai életet nyújtsunk számukra.

2015. október 22. 22:03

Ha az Európai Unió nem tudja megvédeni a határait a Balkán keleti kapujának számító Görögországnál, akkor a térség nyugati kapujánál kell azt megtenni, Magyarországnál és Szlovéniánál – jelentette ki Orbán Viktor az Európai Néppárt madridi kongresszusán csütörtökön. A magyar kormányfő hangsúlyozta, hogy Európa jelenleg gazdag és gyenge, ez pedig a lehető legveszélyesebb kombináció.

Orbán Viktor kiemelte, hogy Törökország fontos stratégiai partner, azonban ha másoktól várjuk a megoldást, akkor kiszolgáltatottá válunk: „Ha ezt nem akarjuk, akkor meg kell védenünk a határainkat.” A migrációs válság képes destabilizálni kormányokat, országokat és az egész európai kontinenst – emelte ki a miniszterelnök, aki szerint a probléma megoldásához ezért nyílt és őszinte beszédre van szükség, el kell dobni a politikai korrektséget, és vitát kell kezdeni álszentség és képmutatás nélkül.

Nem menekültválság: népvándorlás

„Mit gondolunk a civilizációs örökségünkről? Kívülről kikényszeríthető-e a kulturális minták megváltozása? Elfogadjuk-e a párhuzamos társadalmakat? Vagy megvédjük a jogállamiságon nyugvó, toleráns életmódot, amelyet eddig éltünk?” – tette fel a kérdést Orbán.

A kormányfő szerint mindenképp tisztázni kell, hogy amivel Európa szembenéz, az nem menekültválság: „Ez népvándorlás, amely gazdasági bevándorlókból, menekültekből és külföldi fegyveresekből is áll. Ellenőrizetlen és szabályozatlan folyamat.” Orbán Viktor ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az európai kereszténydemokrata felfogás nem tűr meg semmilyen muzulmánellenes politikát. 

A német vagy a magyar élet nem jár mindenkinek

A magyar miniszterelnök kijelentette, hogy itt az ideje tisztázni az erkölcsi felelősségünk természetét. Őszinte részvétet érzünk azok iránt, akik elhagyták az otthonukat. Ők áldozatai az országaik rossz kormányzásának, az elhibázott nemzetközi politikai döntéseknek, a teljesíthetetlen várakozásokat keltő európai politikánknak és nyilvánvalóan áldozatai az embercsempészeknek - közölte.

„Azonban az, hogy áldozatnak tekintjük őket, nem jelentheti azt, hogy magunkat is áldozattá tesszük (...) Erkölcsi felelősségünk visszaadni ezen emberek számára otthonukat és országukat. Nem lehet az a célunk, hogy új európai életet nyújtsunk számukra” – emelte ki a kormányfő. Orbán Viktor emellett megismételte korábbi kijelentését, amely szerint mindenkit megillet az emberi méltósághoz és a biztonsághoz fűződő jog, de egy német élet vagy egy magyar élet nem jár mindenkinek, csak azoknak, akik megdolgoztak érte.

A madridi tanácskozásra 32 országból érkeztek résztvevők, köztük 14 állam- és kormányfő, 11 uniós biztos és 750 küldött. A kongresszus egyik kiemelt témája az európai migrációs válság.

Összesen 182 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Tintamin
2015. október 23. 17:32
Mindeközben a falábú honfitársaink közt 1 MILLIÁRD FORINTOT osztanak szét, ha kijutnak az EB-re. Nem, nem akkor, ha megnyerik azt, hanem csak ha kijutnak a kurvasokcsapatosra bővített EB-re. Mennyit kaptak a vízilabdázóink, miután megnyerték - zsinórban - a harmadik olimpiájukat??????? Mi ez, ha nem személyi kultusz, egy diktátor idiotizmusa??
tabakur
2015. október 23. 13:34
Amit Orbán itt mondott mind jól hangzó tetszetős hülyeségek. Görög határ védelme.Rá kéne nézni a térképre aztán meg kellene mondani,hogyan védekezzenek. Mit csináljanak a gumicsónakokkal rajta az emberekkel.Szúrják ki a csónakot oszt jó napot? Kísérjék vissza a török felségvizekig? Aztán egy óra múlva megint próbálkoznak akkor mi van? A megoldás egyszerű lenne.Be kellene vonulni Szíriába leverni mindenkit és visszatelepíteni az összes arabot. Csak hát ki ad katonát ,ki fizeti a költségeket ,ki fogadtatja el a közvéleménnyel a halott katonák százait? Meg ez sima megszállás lenne.Ami azért nem szép dolog. Az új kormány meg a megszállók bábja volna. A helyiek nagy utálatára.
Tintamin
2015. október 23. 12:39
Orbánnak fogalma sincs a világpolitikáról. Habonyok-Lázárok-Szíjjártók a "szakértői". Mivel ezek mind kőbunkó, seggarcú senkiházik, hát az országról is ezt a képet sikerült kialakítaniuk....
Berecskereki
2015. október 23. 11:49
Fahrenheit 451 2015. október 23. 10:40 Döntésem értelmével veled nem polemizálok, de most erre az egyszeri alkalomra felfüggesztem és válaszolok. Állításod csúsztatás, hazug és kimeríti a troll ténykedést. Az általad hivatkozott klip az 1989.-ben elmondott beszédből való. Amit Orbán Viktor ezen a felvételen mond teljes szövegkörnyezettel idéztem, amelyhez a teljes beszédet is beidéztem. Ebben a beszédben ma is találhatók aktuális részek, sőt az elmúlt negyedszázad tekintetében is. Talán nem véletlen, hogy ezt nem veszed, vagy nem akarod figyelembe venni. Az általad linkelt videofelvétel egy részét pedig 2014. jún. 16.-án feltételezhetően a 444.hu rakta fel, illusztrálni akarva ezzel, hogy 2014-ben is kifütyülték Orbán beszédét. Ez azonban ahogy az 1989-as beszédre úgy a 2014-es beszédre is úgy igaz, ahogy ezt leírtam. Ebből pedig az következik, hogy aki feltette az is csúsztatott, hamisított, hazudott. A három szó közül válasszad ki, hogy neked melyik felel meg jobban. Ami a 2001. évi XVII. törvényt illeti, az sem azzal kapcsolatos amit te belesuvikszolsz. Akinek megfelelő a logikai készsége és történelmi tudása, az érti amiről szól a törvény, ami mögötte van. A törvény teljes szövege: „2001. évi XVII. törvény az ország szabadsága visszaszerzésének jelentőségéről és a magyar szabadság napjáról Mohács óta csak kivételesen adatott meg a nemzetnek az idegen hatalomtól való függetlenség, az ország szabadsága. A pragmatica sanctio kötelékeinek megszűntével 1918-ban korlátlanná vált állami szuverenitásunk sem bizonyult hosszú életűnek. 1944. március 19-én az ország német megszállás alá került, s ennek következményeként hazánk átélte a háború és a nemzetiszocialista-nyilas uralom okozta borzalmakat és szenvedéseket. A szövetséges hatalmak katonai győzelme véget vetett ugyan a német megszállásnak és az ennek árnyékában létrejött diktatúrának, az ország azonban szabadságát nem nyerte vissza. A korábbi német megszállást szovjet váltotta fel, és a szovjet szuronyok árnyékában az idegen uralom lehetővé tette az ugyancsak felmérhetetlen szenvedéseket és károkat okozó kommunista diktatúra létrejöttét és négy évtizedes korszakát. Népünk az Európától való leszakadással, a gazdasági és társadalmi zsákutcába kerüléssel és a morális értékek megrendülésével sínylette meg szuverenitása legutóbbi, közel fél évszázados hiányát. Az 1956-os forradalom és szabadságharc hatásától is érintve történelmünk legújabb fordulata ismét megajándékozta a nemzetet a szabadság kincsével: az ország szuverenitása visszanyerésével. 1991. június 19-én az utolsó szovjet katona is elhagyta a Magyar Köztársaság területét, így az ország népe minden idegen erőtől függetlenül és minden korlátozástól mentesen maga tartja kezében saját sorsát. Szabadságunk visszaszerzésével valóra vált a Zrínyiek és Thököly, a Rákócziak és Kossuth, forradalmaink és szabadságharcaink hőseinek és velük a magyar nép egészének álma. Az Országgyűlés attól a meggyőződéstől indíttatva, hogy szuverenitásunk visszaszerzésével és a magyar nép százados szabadságvágya valósággá válásával a nemzet a legnagyobb értéknek: a szabadságnak jutott ismét a birtokába, az alábbi törvényt alkotja: 1. § Az Országgyűlés az ország szuverenitása visszaszerzésének emlékét és jelentőségét törvényben örökíti meg. 2. § 1991. június 19-ének, az utolsó idegen megszálló katona hazánkból történt eltávozása napjának emlékére június 19-ét nemzeti emléknappá nyilvánítja. 3. § Szabadságküzdelmeink vívmányának, a kivívott szabadságnak tiszteletére június hó utolsó szombatját a magyar szabadság napjává nyilvánítja. 4. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!