A sokadik figyelmeztetés

„Mégis indokolt különös jelentőséget tulajdonítani ennek az időközi képviselő-választásnak, mégpedig amiatt, ami a Fidesz–KDNP éppen egy éve aratott újabb nagy választási győzelme óta történt. A kormányzó erő nem tudott vagy nem akart megfelelni a magyar társadalom, benne saját szavazótábora jó része konszolidáció utáni vágyának, ehelyett újabb és újabb frontokat nyitott, a megelőző négy évvel ellentétben nehezen követhető okkal és céllal vállalt konfliktusokat. Valami félresiklott – ez kezdett többségi véleménnyé válni. Amely érzés az elmúlt hónapokban már nemcsak a felmérések által sugallt elveszett, elbizonytalanodott milliónyi korábbi szavazóban, hanem téthelyzetben, időközi választásokon is megmutatta magát.

Bármilyen furcsa, a három megnyert tavalyi országos választás után mostanra a kormánypárti szövetség kiéhezett a sikerre. Ózdot, Újpestet és Veszprémet követve egy újabb vereség, ráadásul egy hazai pályának számító területen, már nehezen intézhető el a választási ciklusok természetére hivatkozással, vagyis arra célozva, hogy messze még a következő általános voksolás. Veszprémmel szemben így a Fidesz most véresen komolyan vette ezt a küzdelmet, a miniszterelnök személyesen igyekezett mozgósítani a kormánytábor elbizonytalanodott szavazóit. Ami a jelek szerint arra volt elég, hogy rendkívül szorossá tegye az elsőségért vívott küzdelmet.”