A dolgozói szegénység felszámolását célzó javaslataik első lépéseit ismertette az LMP két társelnöke. Járulékcsökkentéssel erősítenék meg a kezdő kis- és mikrovállalkozásokat, átalakítanák az adórendszert, megállítanák a közszférában dolgozók bérének leszakadását és támogatnák a gyermeküket a felsőoktatásban taníttató családokat.
Az LMP növelné a gyermeküket a felsőoktatásban taníttató családok juttatásait, járulékcsökkentéssel erősítené meg a kezdő kis- és mikrovállalkozásokat és megállítaná a közszférában dolgozók bérének leszakadását a dolgozói szegénység felszámolását célzó javaslataik első lépéseként.
Szél Bernadett és Schiffer András, az ellenzéki párt társelnökei szerdai, budapesti sajtótájékoztatójukon mindennek fedezeteként az adórendszer átalakítását, az egykulcsos adózás felszámolását, a tőkejövedelmek magasabb adóztatását és az úgynevezett zöldadók kivetését nevezték meg, hangsúlyozva: rendelkezésre áll a fedezet az országban, előteremtéséhez azonban fel kellene számolni a korrupciót. Szél Bernadett kifejtette: a családi pótlékot és a családi adókedvezményt a gyermek 24 éves koráig nyújtanák, ha a fiatal a felsőoktatásban tanul. Ez a párt számításai szerint mintegy 150 milliárd forintos kiadást jelentene az államnak.
Schiffer András azt mondta, hogy csaknem 180 milliárd forintból 8 százalékos járulékcsökkenést biztosítanának az induló és a fennmaradásért küzdő kis- és mikrovállalkozásoknak, amely az LMP szerint a valódi munkahelyek megteremtői. Úgy folytatta: a közszférában dolgozók harmadának jövedelme nem éri el a szegénységi küszöböt, a vezetői szint alatt nyolc éve nem volt béremelés. Az LMP ezért olyan új közalkalmazotti bértáblát alkotna, amelyben egyetlen fizetési osztály sincs a minimálbér alatt, a minimálbéremelések hatását pedig végigvezetnék a bértáblán. Emellett ágazati életpályamodellt és azonnali béremelést sürgetnek az egészségügyben és a szociális ágazatban.
Húszszázalékos béremelést kezdeményez a párt a közigazgatásban, a szociális ágazatban, és emelnék az oktatói munkát segítő, nem pedagógus végzettségűek bérét, de követelik azt is, hogy az állami vállalatok a mindenkori bérajánlásnak megfelelően emeljék a béreket. Mindehhez mintegy 30 milliárd forintra lenne szükség – hangzott el.
A két politikus szerint ahhoz, hogy a bérek felzárkózhassanak az európaiakhoz, a tudástőkét kell fejleszteni és szakítva az „összeszerelő ország” elképzeléssel, valódi munkahelyeket kell teremteni.
Schiffer András kérdésre válaszolva a Buda-Cash ügyéről szólva megkésettnek ítélte a felügyeleti szerv megfelelő jogosítványainak biztosítását és feltette a kérdést: hogyan fordulhatott elő, hogy 10-15 éven át történtek csalások a befektetőháznál. A politikus több szakombudsmant javasolt, szerinte ez is hozzájárulhatna a hasonló ügyek felderítéséhez.
Az ügyvéd szerint az Európai Unióhoz való csatlakozáskor Magyarország nem tudta felmérni, pontosan milyen szervezethez csatlakozik. Tudósításunk.
A korábbi főpolgármester-jelölt szerint a HVG írása „olyannyira vak és süket a budapesti közállapotokra”, hogy muszáj volt a benne szereplő tévedésekre reagáljon.
„Ott téved, hogy vele – és egykori harcostársaival – ellentétben én egyáltalán nem járok az ATV-be” – írta az ügyvéd.
December elsején az AIDS áldozataira emlékezünk.
Nemrég még azzal volt tele a brüsszeli lap, hogy Románia jobb hazánknál, most meg már arról szól a fáma, hogy miért volt dühös a román átlagszavazó.
Szeptemberben is dinamikus volt a bruttó átlagkereset növekedése, igaz a megelőző hónapokhoz képest lassabb. A közszférában 14,1 százalékkal emelkedett az átlagkereset éves alapon, így elmondható, hogy ez az ágazat húzta a növekedést. A minimálbér emelésének is köszönhetően jövőre is érdemben, 4-5 százalékkal növekedhet a reálbér.
„Könnyen lehet, hogy egy meghangszerelt titkosszolgálati akció keretében állt elő ez a helyzet” – jelentette ki a külügyminiszter.
Az orosz erők további előrenyomulása az elmúlt hónapok legnagyobb kudarca lenne a háború sújtotta ország számára.
