Ezeket a területeket érinti Varga zárolása

Több minisztériumnál közzétették a javaslatokat, hogy mely területeket érintheti a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által július közepén bejelentett zárolás. Több országgyűlési képviselő korábban írásbeli kérdésben érdeklődött az intézkedések végrehajtásáról. A Miniszterelnökség, a Földművelésügyi Minisztérium (FM), a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) esetében illetékes tárcavezetők írásbeli válaszai kedden jelentek meg a parlament honlapján. Varga Mihály július 17-én jelentette be: a kormány 110 milliárd forintot zárol a kormányzati kiadásokból, hogy biztonsággal teljesíthető legyen a 2,9 százalékos hiány.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter Burány Sándor szocialista országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére válaszolva négy intézményt és a konzultációk kiadásait érintően tett javaslatot a Varga Mihály által bejelentett zárolás végrehajtására. A Miniszterelnökség tekintetében 1 milliárd 446,5 millió forint zárolást kell végrehajtani. Lázár János a legnagyobb mértékű zárolást (1 milliárd forintot) a konzultációk kiadásaiból zároltatna. Emellett a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalnál 200, a Nemzetstratégiai Kutató Intézetnél és az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpontnál 100-100 millió forint, a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központnál 46,5 millió forintos összeget érintene a zárolás.

A miniszter kitért arra is: a zárolás 3 milliárd 785,5 millió forintos összegben uniós fejlesztéseket is érinti. Ugyanakkor hozzátette: ez nem befolyásolja jelentősen a működést, mivel terveik szerint a „Közreműködői rendszer támogatása” címen 150 millió forinttal, míg a fejezeti tartalék több mint 3,6 milliárd forinttal járul majd hozzá ezen célokhoz.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kiss László szocialista képviselő írásbeli kérdésére adott válaszából kiderül: a nemzetpolitikai tevékenység támogatása mentesül az előírt zárolási kötelezettség alól. A Bethlen Gábor Alap vonatkozásában a határozat 200 millió forintos egyenlegjavító intézkedést ír elő december 21.-ei határidővel. Az ennek végrehajtásához szükséges intézkedéseket hamarosan meghozza az alap felett rendelkező bizottság.

A zárolás részleteiről szóló kormányhatározatban az FM költségvetésében 5,552 milliárd, míg a Nemzeti Földalappal (NFA) kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben 500 millió forintos zárolási kötelezettséget írtak elő. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Harangozó Gábor (MSZP) írásbeli kérdésére válaszolva közölte: azt javasolják, hogy a tárcánál előírt több mint 5 milliárdos zárolásból 1 milliárd forint az NFA fejezetét terhelje. A miniszter az NFA-fejezetre kötelezően előírt 500 millió forintos zárolást a termőföldvásárlás jogcímen rendelkezésre álló 5 milliárd forintos összegből tervezi végrehajtani. A tárca szerint az első féléves pénzügyi adatok alapján további 500 millió forintot – az NFA fejezeti tartalék előirányzatára terhelve –, vagyis összesen 1 milliárd forintot is zárolni lehet ezen a jogcímen. Az FM-nél előírt fennmaradó 4,452 milliárd forintos zárolást olyan előirányzatokon javasolja végrehajtani a tárca, ahol átütemezhető feladatok vannak, illetve a gazdálkodók érdekeit nem sértik az esetleges későbbi kifizetések. Az intézményhálózatnál a tárca ugyanakkor a működőképesség megőrzése érdekében nem tervezi zárolás végrehajtását – írta Fazekas Sándor.

Az NGM-nél a kormányhatározat szerint mintegy 8,4 milliárd forintot zárolnak. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Gúr Nándor szocialista képviselő kérdésére válaszolva azt írta: ez a tárca költségvetésébe tartozó intézményeket több mint 1,4, a fejezeti kezelésű előirányzatokat mintegy 6,9 milliárd forinttal érinti. A részletes felosztásról azonban még zajlanak az egyeztetések – derül ki Varga Mihály válaszából.

Ugyancsak Gúr Nándor kérdésére válaszolva Varga Mihály azt írta: a NAV-nál előírt 779,8 millió forintos zárolást a beruházások csökkentése révén kívánják végrehajtani, azok rangsorolásával, időbeli ütemezésének módosításával.

A szocialista képviselő egy másik írásbeli kérdésére válaszolva Lázár János közölte, hogy a KSH idei bevételeinek teljesítése a módosított előirányzathoz képest 70 százalékos.  Ezért a KSH azt kezdeményezte, hogy a számukra előírt zárolási kötelezettséget részben kiválthassák a szervezet számára jóváírt saját bevételek befizetésével. A fennmaradó összeget a KSH erre az évre tervezett feladatok, beszerzések 2015-re történő átütemezésével tervezik végrehajtani – írta Lázár János.

Az írásbeli válaszokban több tárcavezető is kiemelte: a zárolás elővigyázatossági intézkedés, amelynek célja, hogy teljes biztonsággal tartható legyen a 2,9 százalékos hiánycél az államadósság növekedése nélkül. A takarékossági intézkedések nem jelentenek terhet a lakosság számára és nem érintik az önkormányzatoknak és a vállalkozásoknak jutó forrásokat, támogatásokat. A zárolt összegek további sorsáról a kormány az év végén határoz.

A 2014. évi hiánycél tartásához szükséges intézkedésekről szóló kormányhatározat alapján a minisztériumok közül a legnagyobb zárolási kötelezettség (mintegy 9,671 milliárd) az Emberi Erőforrások Minisztériumát terheli. Ugyancsak jelentős a Honvédelmi Minisztérium (3,253 milliárd), a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (2,881 milliárd), a Belügyminisztérium (2,726 milliárd) és a Miniszterelnökség hozzájárulása. A Külgazdasági és Külügyminisztériumnál 536,2 millió, míg a legkevesebb zárolást (271,1 millió) az Igazságügyi Minisztériumnál rendelte el a kormány.