A Jobbik arra szólítja fel a kormányt, hogy vizsgálja felül a nyugdíjrendszer jelenlegi igazságtalanságait és tűzze napirendre a Jobbik javaslatát a gyermekek után járó nyugdíj-kiegészítésről.
Sneider Tamás, a Jobbik alelnöke csütörtökön közleményt juttatott el az MTI-hez, amelyben bírálta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdai kijelentését, miszerint a kormány sem a nyugdíjrendszerben, sem a nyugdíjak értékét tekintve nem tervez változást, mert a nyugdíjrendszert stabilnak tartja. A miniszter azt is elmondta, hogy a kormány ülésén nem volt szó a Népesedési Kerekasztal javaslatáról. Sneider Tamás közölte: pártját mindezt megdöbbentette, és szerinte Varga Mihály nyilatkozata újból arról tanúskodik, hogy a Fidesz-kormány nem képes az átlagos nyugdíjasok helyzetébe beleképzelni magát.
Mint Sneider írta, jelenleg 300 ezer idős kap 70 ezer forintnál alacsonyabb öregségi nyugdíjat, és úgy látta: ennél is rosszabb helyzet elé néznek az elkövetkező években nyugdíjba vonulók egyre nagyobb tömegei. Hozzátette: jelenleg azok a több gyermeket nevelő édesanyák járnak a legrosszabbul, akik a jövő nemzedékének felnevelése miatt kiestek a munkavállalók köréből, nem vagy kevésbé építettek karriert, ezért alacsonyabb fizetésért dolgoznak és mennek nyugdíjba az elkövetkező években.
A Jobbik ezért 4 százaléknyi nyugdíj-kiegészítést biztosítana azoknak, akik gyermeke legalább szakmunkás végzettséget szerez, 5 százalékot azoknak, akik érettségizett gyermeket neveltek fel, aki legalább tizenöt évnyi magyarországi munkaviszonnyal rendelkezik, és 6-ot azoknak, akik gyermeke diplomát szerzett és legalább tíz évet dolgozott itthon. A fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülőknek, vagy azoknak, akiknek a gyermeke elhunyt 4 százaléknyi nyugdíj-kiegészítést biztosítana a párt. A Jobbik emellett részleges nyugdíj-kiegészítést biztosítana azoknak, akik a gyermekül nevelésében csak részlegesen vettek részt.
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
„Történelmi eredményt ért el az ország” – mondta a pénzügyminiszter.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Amíg nem történik meg a méltányos rehabilitáció, addig nem lehet csodálkozni azon, hogy a ma létező négy pártból három jobboldali.
Javuló tendenciát lát a magyar gazdaságban az egyik legrangosabb hitelminősítő intézet.
Nem tudjuk, hogy egyáltalán létezik-e tényleges, konkrét magyar javaslat a tűzszünetre.
A döntés akár az Orbán Viktor fémjelezte Patrióták Európáért és a szintén jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek jövőbeli egyesülését is eredményezheti.
