Ukrán válság: Magyarország nem akar háborút

A tárcavezető kiemelte: az ukrajnai helyzet jelenleg is bizonytalan, de megvan az esély arra, hogy esetleg megindulhat egy enyhülési folyamat. Ezt arra utalva mondta, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) előterjesztett egy tervet, amely a következő napok legfontosabb kérdéseire összpontosít. Ennek legfontosabb célja, hogy az erőszak megszűnjön, továbbá le kell szerelni a fegyvereseket, a döntően illegális fegyveres csoportokat, valamint nagy hangsúlyt kell helyezni a párbeszédre - közölte. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az ukrajnai helyzet elsősorban biztonsági kérdés, amely a külpolitika legfontosabb kérdése, és amellyel az eddigi évtizedekben viszonylag keveset kellett foglalkozni, hiszen nem voltak konkrét veszélyek.

 

Martonyi János közölte: a fegyveres konfliktus súlyos gazdasági következményekkel is járna, és ezt Magyarország, az európai és a világgazdaság is megszenvedné. Fontos érdek az is, hogy ne törjön ki gazdasági háború akkor sem, ha nincs fegyveres összecsapás – tette hozzá. A szankciókkal kapcsolatban azt mondta: Magyarország alapvető érdeke, hogy ne lépjenek át a korlátozó intézkedések harmadik szakaszába, mert az a magyar gazdaságot megviselné. Egy gazdasági konfliktussorozat eltérően érintené az EU tagállamait, és Magyarország a legsúlyosabban érintett 5-6 tagállam között lenne – vélekedett. Megjegyezte: jelenleg azonban nincs szó az áttérésről a harmadik fázisra.

 

A tárcavezető az energiaellátás biztosítását illetően elmondta: lényeges, hogy Magyarország hozzájusson a gazdaságnak és a háztatásoknak elengedhetetlenül szükséges gáz- és kőolajmennyiséghez. Az országot az energiaellátás nehézségei komolyan érintenék. Emellett fontos az ár kérdése is, alapvető magyar érdek az energiaárak csökkenése, és minden, ami az árak emelését okozná, a magyar gazdaságnak rendkívül hátrányos lenne – közölte. Martonyi János úgy vélte, az is lényeges, hogy Ukrajna életképes, független, szuverén ország maradjon, meginduljon az alkotmányozási folyamat, amely megszilárdítaná a demokráciát, a jogállamiságot, az önkormányzatiságot, és decentralizációt hozna. Ez utóbbi kapcsolódik a nemzeti kisebbségek helyzetének javításhoz is, ami nyelvi jogokat, a közigazgatás átalakítását, az önkormányzati rendszer újragondolását és a nemzeti kisebbségek közösségi jogok elismerését jelenti. Megjegyezte: a kárpátaljai magyarság helyzete minden említett kérdéssel összefügg.

 

A külügyminiszter hangoztatta: kulcsfontosságú a május 25-i elnökválasztás megfelelő lebonyolítása, hogy annak legitimitása ne legyen vitatható. Nyilván lesznek gondok Kelet-Ukrajnában, de van esély arra, hogy Ukrajna területének túlnyomó részén szabad és tisztességes lesz a választás – vélekedett. Arról is beszélt, hogy Magyarország támogatja az ukrán gazdaságot, és szakértői szívesen segítenek az önkormányzatisággal és a kisebbségi jogokkal kapcsolatos kérdésekben.

 

Balla Mihály, a bizottság fideszes elnöke az energiaellátásról kérdezte a minisztert, aki közölte: a stratégiai tartalékokat növelték, és a kormány folyamatosan dolgozik azon, hogy a különböző forgatókönyvek esetén mi a teendő. Fel kell készülni minden lehetséges helyzetre – mutatott rá. Gyöngyösi Márton (Jobbik) alelnök hozzászólásában azt jegyezte meg, hogy szerinte Ukrajnában már régen háború van, mert a mai világban nem feltétlenül nagy haderőkkel vívják a háborúkat.