A Nemzeti Választási Bizottság nem kötelező érvényű iránymutatása szerint tilos lefényképezni vagy hazavinni a szavazólapokat, mert ez sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, valamint a választás titkosságát és a választásban való önkéntes részvételt
A Nemzeti Választási Bizottság választási szervek részére kiadott iránymutatása szerint nem szabad kivinni a szavazóhelyiségből a szavazólapokat, sem azokat lefényképezni. A testület azért is adott ki iránymutatást a kérdésben, hogy a visszaéléseket, így például a láncszavazásokat megakadályozza.
Az NVB jogértelmezési álláspontját azzal indokolta, hogy a szavazólap okirat, amelynek rendeltetése a választópolgárok akaratának megjelenítése és a választás eredményének megállapítása. Az NVB szerint ebből következik, hogy sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, valamint a választás titkosságát és a választásban való önkéntes részvételt, ha a választópolgár a szavazólapot sajátjaként kezeli, a szavazóhelyiségből kiviszi vagy a borítékba helyezés előtt felvételt készít róla.
Az NVB felhívta a figyelmet arra, hogy a szavazás titkosságához hozzátartozik a szavazólap tartalmának titkossága is. A szavazólapokat nem kell borítékba tenni és lezárni, azonban ha a szavazatszámláló bizottság úgy látja, hogy a választó valószínűleg nem tette borítékba a szavazólapját, akkor rákérdezhet, hol van a szavazólap
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Aki hisz Krisztus feltámadásában, képes a helyi értékén kezelni az olyan véges dolgokat is, mint a politika – véli Blanckenstein Miklós. Húsvéti beszélgetés elmélyülésről, odaszentelt figyelemről és az önsajnálat ellenszeréről.
Keresztény emberként van dolgunk a politikával.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban feljelentést is tett az ügyben.
Egy választási győzelem normális esetben a jövőről szól: reformokról, gazdaságról, fejlődésről. De mi történik, ha a hatalom másnap már nem kormányozni akar, hanem elszámoltatni? A történelem azt mutatja, hogy a bosszú logikája gyorsan felülírja a jogot – és ezzel nemcsak a politikát, hanem a gazdaságot is megrendíti. A kérdés nem elméleti: minden demokrácia életében újra és újra felmerül.
A posta a sok esetben nem találta a választópolgárt a központi névjegyzékben szereplő címen.
A bevándorláspolitika kicsúszott a tagállamok kezéből, a Mercosur-megállapodást ránk erőltették, az EU gazdaságpolitikája pedig szegényedéshez vezet – mindez jól mutatja, hogy Brüsszel egyre inkább figyelmen kívül hagyja a nemzetek érdekeit, miközben a döntések következményeit a tagállamok viselik.
Nagy reményekkel érkezett, de nem váltotta be azokat.
Energiazár, aranykonvoj és aktivált hazai hálózatok: összeáll a kép a magyar választásba történő külföldi beavatkozásról.
