A tavalyi év negyedik negyedévében 2,7 százalékkal, naptárhatással és szezonális kiigazítással pedig 0,5 százalékkal bővült a gazdaság a harmadik negyedévhez képest. Éves szinten 1,1 százalékkal nőtt a gazdaság.
A múlt év negyedik negyedévében 2,7 százalékkal nőtt Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) az egy évvel korábbihoz képest a harmadik negyedévi 1,8 százalékos növekedés után – közölte szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a részletes adatokról kiadott jelentésében. A naptárhatással és szezonálisan kiigazított adatok szerint a hozzáadott érték 0,5 százalékkal haladta meg az előző negyedévit. A múlt év egészében 1,1 százalékos volt a magyar gazdaság növekedési üteme az előző évi 1,7 százalékos visszaesés után.
A február 14-én publikált gyorsbecslésben 2,7 százalékos éves és 0,6 százalékos negyedéves növekedést jelentett a KSH a tavalyi negyedik negyedévről. A negyedik negyedévben a mezőgazdaság teljesítménye 22,2, a feldolgozóiparé 5,1, az építőiparé 10,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A felhasználási oldalon a háztartások fogyasztása 0,5, a beruházások 10,4 százalékkal nőttek, az áruk és szolgáltatások exportja 8,8, az import 7,6 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál.
Több mint 10 százalékkal nőtt az egyéb építmények építése havi alapon, ami főleg a költségvetési szférához köthető, ám a cégek óvatosak. A jövőbeli fellendüléshez a gazdasági kilátások javulása szükséges, ami az egész ágazat lendületét visszahozhatja – véli a Makronóm Intézet elemzője.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Dinamizálni és növekedési pályára szeretnék állítani a nemzetgazdaságot – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.
Ömleni fog a pénz Nyugatról és Keletről, közben pedig Magyarország gyártja a GDP-t.
„Mert a GDP ugyan fontos dolgokat mér, de azt, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns, azt nem” – mondta.
Az elmúlt 20 évben két olyan kormány volt, amelyik alatt drámai módon romlott a magyarok vagyoni helyzete.
Az államtitkár szerint Brüsszel bábkormányt szeretne látni Budapesten, ennek vezetésére pedig a Tisza Párt elnökét szemelte ki.
A Loupe Színházi Társulás pilisvörösvári előadásán egy néző kérdéseket intézett a színészekhez.
