A magasabb árfolyamszint ellenére sem kell az idei költségvetést módosítani Varga Mihály szerint, de bízik abban, hogy az átlagos árfolyamszint alacsonyabb lesz. A nemzetgazdasági miniszter az MNB kamatcsökkentéséről elmondta, hogy a monetáris tanács tagjai felkészült emberek, és biztosan mérlegelték, mire van szüksége a magyar gazdaságnak.
Nincs szükség az idei költségvetés módosítására a jelenlegi magasabb árfolyamszint miatt – mondta a Hír TV Magyarország élőben című műsorában kedden Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a keddi kamatdöntéssel kapcsolatban. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden 15 bázisponttal 2,70 százalékra, újabb történelmi mélypontra csökkentette a jegybanki alapkamatot kedden.
A kamatdöntéséről Varga Mihály korábban azt mondta, bízik abban, hogy a monetáris tanács értékeli a kialakult szituációt, és felelős döntést hoz. Arra a kérdésre, hogy a monetáris tanács az általa elvártnak megfelelő döntést hozott-e, Varga Mihály kijelentette: a monetáris tanácsban felelős, felkészült szakemberek vannak, akik nyilván értékelték azt, hogy a magyar gazdaság milyen pályán van, figyelembe vették a gazdasági növekedés, az infláció, valamint a külkereskedelmi mérleg alakulását.
A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: figyelni kell arra, mi a magyar gazdaság, a magyar államháztartás érdeke. A 2014-es költségvetést a jelenleginél alacsonyabb árfolyamszinttel tervezték; a monetáris tanács nyilván ezt a szempontot is mérlegelte a döntésnél. Szerinte el kell telnie néhány napnak, hogy kiderüljön, hogyan hatott a magyar gazdaságra az újabb kamatcsökkentés.
Varga kijelentette: nem kell módosítani az idei költségvetést a jelenlegi magasabb árfolyamszint miatt. Ennek oka egyrészt, hogy az árfolyamgyengülésnek túlnyomórészt külső oka van, másrészt pedig a költségvetésben jelentős, 220 milliárd forintos tartalékokat állítottak be. Varga Mihály elmondta: bízik abban, hogy az év átlagában a jelenleginél alacsonyabb árfolyamszint alakul majd ki, és a befektetők előbb-utóbb látni fogják, hogy a magyar gazdaság fundamentumai stabilak.
Az EU-n belül a legnagyobb infláció mérséklődést többek között Magyarország produkálta, szemben Romániával, vagy Írországgal, ahol az árszínvonal emelkedett.
Novemberben már beesett a várt 4 százalékos szint alá az éves infláció mértéke. Ebben pedig az évek óta nem látott forinterősödés is szerepet játszott, igencsak lefaragva az árakon.
A bankszektor különadójának emelésével teremti meg a fedezetet a kormány többek közt a 14. havi nyugdíj bevezetésére.
Még Houdini is csak csettinteni tudna ezt látva.
Soha nem látott mértékben nőtt a magyar lakáshitelezés volumene.
„Mi azt valljuk, hogy a gazdaságot fejleszteni, a béreket emelni, az adókat csökkenteni kell. Soha rosszabb évkezdetet!” – fogalmazott a miniszterelnök.
A pontos feladatát vagy a beosztását egyelőre nem tudni.
Budapest lesz szerdán főleg terítéken a Parlamentben, de más fontos döntéseket is hozhat az Országgyűlés, például szavaznak a képviselők a 14. havi nyugdíj bevezetéséről.
