Bajnai Gordon véleménye szerint a kormány részéről jó döntés volt, hogy 2014-et a holokauszt-emlékévévé nyilvánították, az viszont nem, hogy „világraszóló botrányt” csinálnak belőle. Az Együtt-PM választási szövetség vezetője erről a fővárosi 5. számú választókerületben Oláh Lajossal együtt tartott sajtótájékoztatón beszélt.
A volt miniszterelnök azt mondta Terézvárosról és Erzsébetvárosról, hogy egyik oldalon beindult egy nagyvárosi bulinegyed, a másik oldalon pedig újjáéledt az a hagyomány, amelyik az egykori zsidónegyedet jellemezte. A séta viszont nemcsak az elhurcoltaknak emléket állító „botlatókövek” miatt idéz szomorú aktualitásokat a negyedben. Véleménye szerint, „világraszóló botrány” az ami a holokauszt-emlékév kapcsán Magyarországon történik. A kormány nem konzultál a magyarországi zsidóság szervezeteivel, ezzel szemben mindenfajta konzultáció nélkül egy „történelemhamisító emlékművet állít” a Szabadság téren. Bajnai elmondta: amikor ebből vita lett, a kabinet úgy döntött, hogy a szobrot a választások után állítják fel. „A hazugság az május 30-án ugyanúgy hazugság, mint március 19-én” – jelentette ki. Bajnai azt is világraszóló botránynak nevezte, hogy a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója, Szakály Sándor összekeveri a holokausztot az idegenrendészeti eljárással.
Bajnai Gordon a legzavaróbbnak azt tartotta, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár ultimátumnak nevezte a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége holokauszt-emlékévvel összefüggő álláspontját miközben azt is mondta, hogy az nem lesz képes megbontani a magyarok és zsidók együttélését. Az államtitkár szavait elemezve azt mondta, történelmi értelemben lehet beszélni magyar-zsidó együttélésről, de a jelenben vagy hetven évvel ezelőtt nem. Mindenki, aki a Mazsihiszhez kapcsolódik vagy Magyarországon zsidónak tartja magát „ugyanúgy magyar ember, mint Lázár János vagy én”. Kijelentette: nem együttélésről van szó, hanem egy országról, egy nemzetről, amelyik összetartozik. Az Együtt-PM elnöke az a kérdést is feltette, hogy Radnóti Miklós zsidó volt-e, hiszen zsidóságáért kellett meghalnia vagy magyar, mert csodálatos költészetével gazdagította a magyar irodalmat. „Ővele csak együtt éltünk annak idején vagy közülünk való volt? Ezt a kérdést válaszolja meg az államtitkár úr!” – folytatta.