Új erdélyi magyar egységet sürget az EMNP

Az EMNP szerint az 1994-es komáromi nagygyűlésen kitűzött célok – különleges jogállású régiók és önrendelkezés a létező állam keretei között, nyelvhasználati jogok, egyenrangúság a többségi nemzettel – teljes mértékben érvényesek erdélyi magyar közegben is. A Toró T. Tibor pártelnök által aláírt nyilatkozat megállapítja, hogy a 2009-ben Csíkszeredában összehívott, a székelyföldi választott önkormányzati tisztségviselőkből összeálló SZÖN határozatai lényegüket tekintve csereszabatosak az 1994-es komáromi nyilatkozat pontjaival.

„A felvidéki magyar politikai-közéleti viszonyok ugyanakkor arra vonatkozóan is tanulsággal szolgálhatnak, hogy a magyar közösség belső politikai pluralizmusa mellett létfontosságú egy olyan egységes és koherens külső politikai képviselet kialakítása, amely lehetővé teszi stratégiai céljaink megjelenítését és érvényesítését a többségi nemzetállami hatalommal szemben. Enélkül ugyanis kérdésessé válik a közösség egészét érintő jogok megszerzése, megtartása és intézményesítése” – mondja az EMNP.

A dokumentum megállapítja: a felvidéki magyar politikai szervezeteknek nem sikerült létrehozniuk ilyen magyar egységet. Az EMNP szerint azonban Erdélyben még van esély egy ilyen új egység létrejöttére. Az EMNP nem a többpártrendszer felszámolásában és egyetlen szervezeti keretbe kényszerítésében látja a megoldást, hanem az autonómia-program körüli konszenzus és a munkamegosztáson alapuló akcióegység megteremtésében.

Az EMNP az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács 2013. decemberi felhívásához csatlakozva támogatja a SZÖN összehívását. Arra kéri a Székely Nemzeti Tanácsot, álljon a kezdeményezés élére, ahogyan tette azt az elmúlt évben március 10-én a Székely Szabadság Napja és október 27-én a Székelyek Nagy Menetelése megszervezésekor.