Kondorosi szerint Gyurcsány megkerülte a rendészeti tárcát 2006-ban

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a 2006. őszi események során többször az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot (IRM) megkerülve, közvetlenül tárgyalt rendőrségi vezetőkkel – mondta el Kondorosi Ferenc, a tárca volt államtitkára tanúként a rendőri vezetők elleni büntetőperben a Fővárosi Törvényszéken kedden. A tanú konkrét példákat nem idézett fel, de utalt például a tévészékház ostroma kapcsán kialakult eseményekre, továbbá arra, hogy a kormányfő felhívta az országos főkapitány figyelmét az azonosítók viselésére, valamint ragaszkodott egyes rendőri vezetőkhöz, akik jelezték lemondási szándékukat. „Ez nem tette könnyűvé a mi életünket” – fűzte hozzá a volt államtitkár, aki elmondta azt is, hogy Gyurcsány Ferenc jó viszonyban volt és közvetlenül tárgyalt Gergényi Péter akkori budapesti főkapitánnyal. Bene László akkori országos főkapitány kifogásolta is, hogy Gergényi Péter az ő tudta nélkül járt a kormányfőnél – tette hozzá.

Kondorosi Ferenc a rendőri azonosítókról azt mondta, hogy „fontos garanciális eszközei a legitim erőszakot alkalmazandó rendőri tevékenység törvényességének”. A bíró által idézett korábbi vallomásában pedig arról beszélt, hogy az ORFK vezetője felülírta a törvényt az azonosítók használatával kapcsolatban, de a tárgyaláson ennek az állításának a részleteit többszöri bírói kérdésre sem fejtette ki.

Bene László volt országos rendőrfőkapitányt többek között azért vádolta meg a Központi Nyomozó Főügyészség, mert eltűrte, hogy határozott utasításai ellenére nem viseltek az intézkedő rendőrök szolgálati azonosító jelvényt.

Kondorosi Ferenc arról is beszélt, hogy 2006 őszén a miniszterelnök a tárca vezetésének hatékonyságát figyelve cselekvési kényszerben volt, és cselekedett is, megkerülve a minisztériumot, de jobb lett volna, ha erről konzultálnak. „Nyilván megfogalmazott elvárásokat a rendőrség felé a miniszterelnök, mi mást fogalmazott volna meg” – tette hozzá Kondorosi Ferenc.

A volt államtitkár nem tudott egyértelműen válaszolni arra a kérdésre, a tárcánál ki döntött arról, hogy a Kossuth téri demonstráció választási gyűlésnek minősül, ahol a rendőrségnek korlátozottabb volt az intézkedési lehetősége. „Ezt nagyon jó lenne tudni, mindannyiunknak megkönnyítené a helyzetét” – fogalmazott a demonstráció minősítéséről szóló bírói kérdésre az államtitkár, majd hozzátette, ő már akkor is azt gondolta, hogy a Parlamentnél zajló eseményekre nem a választási, hanem a gyülekezési és a rendőrségi törvény vonatkozik.

A bíró felidézte, hogy az előző tárgyaláson tanúként meghallgatott Petrétei József volt miniszter sem tudta egyértelműen megmondani, ki döntötte el ezt a kérdést, de azt mindenesetre jelezte, hogy a minisztérium döntése nem feltétlenül a miniszteré.

A tárgyaláson ismertetett korábbi vallomásában Kondorosi Ferenc az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésével kapcsolatban úgy vélekedett, hogy „itt valami nagy baj van”, és „azt valószínűsítettük, hogy a miniszterelnök lemondása várható”.

Beszélt arról is, hogy tévén nézte végig a Szabadság téri székházostromot, amiről először azt hitte, valahol külföldön történik, azután pedig azt gondolta, helyesebb a miniszteri utasításra várni, mint odamenni a helyszínre és „látszólag okosakat mondani, fontoskodni”. „Itt elindult egy olyan folyamat, amit a jog eszközeivel nem lehetett kezelni” – jegyezte meg Kondorosi Ferenc, aki két évtizede egyetemi oktató, és évekig az Alkotmánybíróság tanácsadója is volt.

A volt államtitkár szerint a vádbeli időszakban az IRM-nek sok munkát adott az uniós integráció, a schengeni csatlakozás, a rendőrség és a határőrség összevonása, továbbá az, hogy 2006 ősze előtt néhány hónappal vontak össze az IRM-ben két tárcát, a belügyit és az igazságügyit, ami egyébként utólag már nem tűnt helyes lépésnek.

A másfél hónapja kezdődött büntetőperben Bene László nyugalmazott rendőr altábornagyot, volt országos főkapitányt, Gergényi Péter nyugalmazott rendőr vezérőrnagyot, volt budapesti főkapitányt és tucatnyi társukat a 2006. őszi fővárosi eseményekkel összefüggésben vádolja az ügyészség, és többnyire felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott. Álláspontja szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve az eseményeket követő felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg. A vádlottak tagadják bűnösségüket. Sajtóhírek szerint a büntetőperben több mint száz tanúra és több mint ötven tárgyalásra lehet számítani, az elsőfokú eljárás várhatóan legalább egy évig tart majd a Fővárosi Törvényszéken.