Nem jósol fényes jövőt Magyar Péternek a szakértő: ő is eltűnhet a politika süllyesztőjébe
Az SZDSZ-hez hasonló sors várhat a baloldali politikusra Boros Bánk Levente szerint.
A 2014-es választások előtt „komoly gyűlöletkampányra, politikai háborúra” van kilátás a jobb és a balliberális oldal közötti értékrendi szakadék, és az egzisztenciális szempontok miatt – mondta Boros Bánk Levente politológus szombaton a Lakiteleki Népfőiskolán, a fiatal politológusok kilencedik találkozóján.
Az ellenségkép a politikában című előadásában a politológus kifejtette: a két oldal szembenállása nem kizárólag és nem is elsősorban a hatalom birtoklásáról szól. Ez csupán eszköz két gyökeresen eltérő filozófia, az értéksemlegességet valló balliberális oldal és a hagyományos értékek mellett elkötelezett jobboldal küzdelmében – mutatott rá. Emlékezetett arra, hogy a kommunikációs tér „uralásáért folytatott háború” már a rendszerváltás pillanatában elkezdődött. A „balliberális véleménymonopólium” mára meggyengülni látszik, emiatt az elmúlt három évben alapvetően csalódottság alakult ki bennük – vélte.
Fricz Tamás egyetemi docens a Magyarországot és a kormányt ért külső támadások okait, mozgatórugóit elemezte. Kifejtette: Magyarországon ugyan megtörni látszik, ám nemzetközi szinten erőteljes a neoliberális „véleményhatalom”, amelynek megnyilvánulásaként külföldi szervezetek „elfogult kritikákat megfogalmazva, meglepő szenvedéllyel” támadják Magyarországot és a kormányt. Véleménye szerint ennek hátterében az áll, hogy az Orbán-kabinet 2010-ben nyíltan szakított a „profitorientált szemlélettel áthatott” neoliberális politikával, felismerve, hogy ez kiszolgáltatottá teszi az államot, és a végletekig legyengíti a társadalmat. A nemzeti értékek következetes képviselete és a konfliktusok felvállalása pedig „kiverte a biztosítékot” – fogalmazott.
Fricz Tamás szerint a nyugati sajtóban Magyarországról torzítva megjelenő tények és vélemények a nemzetközi támadások legitimálását szolgálják. Úgy vélte, idővel a külföldi elemzők is megértik, hogy a kormány célja nem egyéb, mint a többségi elv érvényesítésével, a konfliktusok felvállalásával, ám a demokratikus keretekre „feszesen és kínosan ügyelve” befejezni a bő két évtizeddel ezelőtt elkezdett, ám végig nem vitt rendszerváltást.