A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közölt adatai szerint a 15–24 éves korosztályból 219 ezren voltak foglalkoztatottak az idei második negyedévben, ez 19,2 százalékos foglalkoztatási rátának felelt meg, és 1,4 százalékponttal volt magasabb az előző év azonos időszakában mértnél. A MOSZ kifejti: az ifjúsági munkanélküliség növekedése összeurópai jelenség, amely a gazdaságilag sebezhetőbb országokat a vártnál is jobban érintette a válság tetőzésével. Magyarország a 29 százalékos mutatójával a közepesen súlyosan érintett országok között szerepel - fűzi hozzá az érdekképviselet az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat adataira hivatkozva.
A munkanélküliségi arány feleződik, ahogyan haladunk felfelé a képzettségi létrán. Az alapfokú végzettségűek körében tapasztalt több mint 20 százalékos munkanélküliségi arány a középfokú végzettségűeknél 10 százalék alá, míg a felsőfokú végzettségűeknél 5 százalék alá süllyed. Horvátország kivételével az Európai Unió (EU) 27 tagállamának adataival összehasonlítva Magyarországon a 15-24 évesek között az alapfokú végzettségűeknél a foglalkoztatási ráta 4,9 százalékos, szemben a 19,4 százalékos uniós átlaggal, a középfokú végzettségűeknél 28,6 százalékos, míg az uniós átlag 44,4 százalék. A felsőfokú végzettségűeknél ugyanakkor 56,3 százalékos a foglalkoztatási ráta Magyarországon magasabb, mint az EU 56 százalékos átlaga.
A MOSZ a kedden közölt KSH adatok kapcsán kifejti: bizakodása ad okot, hogy a diákmunkát vállalók száma elérte a válság előtti szintet. A Munkástanácsok szerint ugyanakkor mielőbb rendezni kellene a végzős gimnazisták és a passzív státusú hallgatók szövetkezeteken keresztüli munkavállalásának kérdését. Azt javasolják, hogy jogviszonyuk igazolását a nappali tagozatos diákigazolvány biztosítsa, utat nyitva több tízezer fiatal előtt.