Az elmúlt egy évben alig haladt előre a terrorcselekmény vádjával Budaházy György és társai ellen 2011 tavaszán a Fővárosi Bíróságon (azóta Fővárosi Törvényszék) indult büntetőper – mondta el Szikinger István ügyvéd, az elsőrendű vádlott védője pénteken az MTI érdeklődésére.
A nyári szünet előtti utolsó, pénteki tárgyaláson ismét a hatóságokkal együttműködő, az egyik vádlottal folytatott beszélgetéseiről 2009 elején titokban a rendőrségnek többórányi hangfelvételt készítő tanút kérdezték az eljárás résztvevői. Az együttműködő tanú az elmúlt években többször a média nyilvánossága elé lépett. A bíróság először tavaly tavasszal hallgatta meg több napon keresztül, ám tavaly az eljáró bírói tanács összetételének megváltozása miatt számos tárgyalást az eljárás megismétlésével, órák hosszat tartó iratismertetéssel kellett tölteni.
A tanú sportkapcsolatai révén került 2008-ban Budaházy egyik vádlott-társával közelebbi kapcsolatba. Beszélgetéseikről hónapokon keresztül készített felvételeket, majd amikor – elmondása szerint – már nem tudta elhárítani, hogy egy támadásba bevonják, elment a rendőrségre, és mindezt feltárta. Mint korábban elmondta: állampolgárként aggódott, hogy mire készülnek Budaházy és emberei. Hangsúlyozta azt is, hogy bár tudott a sokmilliós nyomravezetői díjról, „nem azért csinálta”.
Miután a tanú több kérdést titoktartási kötelezettségére hivatkozva elhárított, a bíróság az ügyben korábban eljáró Nemzeti Nyomozó Irodához fordult, ezt már 2012 elején is megtette. A vádat bizonyos pontokon alátámasztani látszó hangfelvételek törvényességét, bizonyítékként való felhasználhatóságát a védelem vitatja. Szikinger István szerint a hangfelvételek ismeretében egyre nyilvánvalóbb, hogy azokat nem egy felháborodott, a hatóságokat önkéntes felbuzdulásból segíteni igyekvő állampolgár, hanem rendőrségi informátor készítette, aki ráadásul nem csupán bizonyítékokat próbált szerezni, hanem a beszélgetéseken provokálta, újabb cselekmények elkövetésére is sarkallta a későbbi vádlottat.
A bizonyítás állásáról a védő annyit mondott: a 2011 márciusában elkezdődött elsőfokú büntetőperben eddig a több mint egytucatnyi vádpontban a bíróság megvizsgálta már a fontosabb bizonyítékokat, meghallgatott számos tanút, de lehetnék még újabbak. Emellett az ellentmondások tisztázásához szükség lehet egyes tanúk újbóli beidézésére, továbbá a szakértők meghallgatása is hátravan még.
A büntetőper szeptemberben egy másik tanú meghallgatásával folytatódik, őt korábban az ügyben azzal gyanúsítottak, hogy a Budaházy vezette Hunnia Mozgalom „katonája” volt, és társaival részt vett egyes merényletekben, majd a bűnüldöző hatóságokkal való együttműködés miatt megszüntették ellene a nyomozást. Tavaly már ezt a tanút is meghallgatták, javarészt zárt tárgyaláson.
Budaházy György több mint négy éve áll kényszerintézkedés – jelenleg lakhelyelhagyási tilalom – hatálya alatt. Korábban több mint két évig, 2009 nyarától 2011 őszéig előzetes letartóztatásban volt, azután hónapokig házi őrizetben. A vád szerint a Budaházy vezette Magyarok Nyilai számos Molotov-koktélos, illetve fegyveres támadást hajtott végre 2007-2009-ben az akkori szocialista és szabad demokrata kormánypártok székházai, kormánytagok és országgyűlési képviselők otthonai ellen azért, hogy megfélemlítse a parlamenti többséget.
Támadás érte a többi között a Gyurcsány-kormány titokminiszterének, Szilvásy Györgynek, Hiller István szocialista oktatási miniszternek és Kóka János szabad demokrata frakcióvezetőnek az ingatlanát. Személyi sérülés többnyire nem történt, ám Csintalan Sándor egykori szocialista politikust, aki a vádbeli cselekmények idején a Hír TV műsorvezetője volt, az ügyészség szerint Budaházy utasítására súlyosan bántalmazták otthona közelében. Budaházy és 16 megvádolt társa az eljárásban többnyire tagadta bűnösségét.
Budaházy György neve 2002-ben vált ismertté, amikor a választási eredmények elleni tiltakozásul néhány társával lezárta Budapesten az Erzsébet hidat, majd a következő években tüntetéseket szervezett, és számos eljárás folyt ellene. Néhány, az 2006 őszi eseményekkor, majd a következő hónapokban közzétett internetes írása miatt például jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészülete miatt, de a Kúria tavaly bűncselekmény hiányában felmentő rendelkezést hozott.
Ugyancsak tavaly a Kúrián a Szabadság téri szovjet emlékmű 2006 őszi megrongálásáért pénzbüntetéssel sújtották Budaházyt, aki szintén a Kúrián részlegesen megnyert egy polgári pert – csaknem tíz évvel ezelőtti rendőri intézkedések kapcsán – a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal szemben.
A Mi Hazánkhoz közel álló politikai aktivista szerint mindenkinek meg kell győzni a környezetét arról, hogy nem éri meg feladni az elmúlt 15 eredményeit.
A bíróság tájékoztatása szerint csak januárban várható elsőfokú ítélet az eljárásban. Az antifa-per kamera és fényképfelvételek vetítésével folytatódott.
Miután a Fővárosi Törvényszék elsőfokon elutasította a Tisza Párt sajtó-helyreigazítási keresetét, Magyar Péterék azonnal a bíróságot támadták. A testület nyilatkozatban védte meg a bírái függetlenségét.
„Rájuk fér már egy hidegzuhany. Legkésőbb áprilisban” – írta Orbán Viktor, aki szerint már a Fővárosi Törvényszék is felkerült a Tisza egyre növekvő bosszúlistájára.
Az ügyészség szerint a nő többször is nekihajtott az épület előtti szegélykőnek, közben kiabált, fenyegetőzött, és közösségi médiában élőzött is.
A férfit 2018 óta pszichiátriai kezelés alatt tartják. Saját bevallása szerint dühkitöréseinek oka a politikai helyzet, valamint „egyéb igazságtalanságok”.
Rendhagyó baleset miatt kényszerült elhagyni a pályát.
Folyamatosan terjed az „AI-pszichózis".
