Hangszínképek címmel jelenik meg a Napút folyóirat dráma-színház tematikájú száma, amelynek bemutatóját kedden tartják az Alexandra Könyvesházban.
A Napút 144. számát bemutató, délután hat órakor kezdődő beszélgetésen Hegedűs D. Géza, Tamási Orosz János, Pálfi Ágnes, Szász Zsolt, Miklóssy Endre és Csáji László Koppány, valamint házigazdaként Szondi György főszerkesztő vesz részt. Szondi György, a folyóiratot gondozó Napkút Kiadó vezetője az MTI-nek elmondta: a Napút évente megjelenő tíz száma mindig tematikus, a dráma-színház tematika évente ismétlődik, 15 éve visszatér. A bemutató résztvevőiről szólva elárulta: Hegedűs D. Géza színművészt és Tamási Orosz János költőt, újságírót az köti össze, hogy mindketten 60 évesek. A lapszámban a színészt művészi pályájának értékelője, nyomon követője, az újságíró nyolcoldalas anyagban köszönti.
A folyóirat nyolcoldalas színes képzőművészeti melléklettel jelenik meg, a mostani lapszámban Szász Zsolt Blattner-díjas bábművész, rendező, dramaturg bábjai szerepelnek, emellett a lapban bábterveit is bemutatják. A művész Pálfi Ágnes költő, esszéíróval folytatott beszélgetése is olvasható, ezt a párbeszédet szeretnék kibővíteni a folyóirat bemutatóján – tette hozzá Szondi György. Kitért arra, hogy a Napút-est további vendégei közül Miklóssy Endre a lapban újszerű megközelítésben elemzi Madách Imre drámaírói munkásságát, a kulturális antropológus Csáji László Koppánynak pedig hosszú tanulmánya jelenik meg Robinson pávája – Diszkurzív és kreatív folyamatok a folklórban és a „magas művészetben” címmel.
Mint kiemelte, a mostani lapszámban két drámát közölnek: az egyik Szabó Palócz Attila Akár állatmese is lehetett volna, de mégsem az lett… című műve, a másik pedig Philippe Blasband A Sárkány álarca című, Károly Judit fordításában megjelenő drámája. Szólt arról is, hogy a lapban megtalálható Benkő Krisztián Sushi-Muschi – Széljegyzetek Jukio Misima Madame de Sade című drámájához című írása. A Napkút Kiadó az idén nyáron jelenteti meg Jukio Misima válogatott drámáit, a lapban olvasható esszé – amelyet a címadó dráma fordítója írt - egyfajta előzetesnek is tekinthető.
Elmondta: Charta XXI címmel indult újra rovatuk, amelyben a 2010-ben kelt A megbékélés chartáját közlik. A Megbékélési és Együttműködési Díj legelső díjazottjának, Stefan Hríbnek a díjátadáskor, Magyarok, szlovákok és a megbékélés címmel mondott szövege, valamint Surján László Baráti szavak című írása olvasható a rovatban. A dráma-színház tematikájú számban számos vers is olvasható, köztük Báthori Csaba Elemi szonettek című új kötetéből. Szondi György kiemelte: Cédrus elnevezéssel minden évben pályázatot hirdetnek, a lapokba az év során beérkező munkákból válogatnak, így számos költő első közlése olvasható e lapszámban is. „Az ismert és az új, még ismeretlen szerzők együttszerepeltetése az ars poeticánk része” – emelte ki.
Az influenszer marketing elképesztő méreteket öltött az elmúlt években, sokszor el kell gondolkodni az egyszeri felhasználónak, igaz-e egyáltalán, amit lát vagy csak egy bujtatott reklámmal van-e dolga?
Látva Magyar Péter felhozatalát, nem csodálom, hogy siratja az ellenzéki sajtó azókat a választókerületeket, ahol egy arc nélküli pártlogóra is leszavaznának az emberek, ha az tiszás.
A 444.hu-nak délután egy óráig nem érte el az ingerküszöbét a téma, míg a Telex és a 24.hu teljes mértékben Magyar Péter narratívájából dolgozik.
Ezek voltak a pénteki nap legolvasottabb hírei.
Hamarosan további brüsszeli finanszírozási csatornákat mutat be a Szuverenitásvédelmi Hivatal.
Nagyon hamar megdőlt az átláthatóság Magyar Mártonnál, és innentől a Príma Szovjet Gépkocsinak adott interjúja kellemetlen fordulatot vett.
A 73 éves brazil edzőnek a nyilvánosság előtt kellett bocsánatot kérnie „meggondolatlan tettéért”.
Eva Vlaardingerbroek szerint Brüsszel mindent megtesz, hogy aláássa a demokratikus választásokat.
