Pozsgay: a politikai erők együttműködésére van szükség

2013. május 23. 20:31

Együtt kell működniük a politikai erőknek, „nem az ország megszégyenítésével, hanem egységének erősítésével" kell megalapozni az ország haladását - mondta Pozsgay Imre egyetemi tanár, a Németh-kormány egykori államminisztere csütörtökön Budapesten.

2013. május 23. 20:31

A Közép-európai Club Pannonia civil szervezet VI. Társadalmi párbeszéd fórumán Pozsgay Imre kiemelte: meg kell találni azokat az ügyeket, amelyek a pártpolitika fölött összefogják a nemzetet, mert az csak így lehet sikeres. Az egyik ilyen terület az ország nemzetközi, külpolitikai kapcsolatrendszere – mutatott rá. Történelmi visszatekintésében kifejtette: az újkor kezdete óta elterjedt a demokrácia, olyannyira, hogy a 20. századra már szégyennek tartották, ha egy ország nem fogadja el a demokrácia intézményrendszerét. Még Sztálin is demokráciának nevezte a maga zsarnoki rendszerét - emlékeztetett. Megjegyezte: Európában a demokrácia fogalmának többféle értelmezése van, de a demokrácia alapja a népképviselet, a közteherviselés és a törvény előtti egyenlőség elve.

Pozsgay Imre felidézte: Magyarországon egyfajta paradox rendszerváltozás ment végbe, mert néhány évvel később nagyon sokan nosztalgiát éreztek a Kádár-rendszer iránt. Ez „nem restaurációs érzés volt, hanem csalódás”, és ennek következménye lett az 1994-es választás eredménye – vélekedett. Úgy látja, a magyar „mulasztásos rendszerváltás” is volt, ugyanis nem volt olyan politikai mozgalom, amely a változást nyomásgyakorlással idézte volna elő, hanem alkukba kellett bocsátkozniuk a politikai szereplőknek. Az alaptörvénnyel kapcsolatban kijelentette: a magyar közjogi viszonyok megkerülhetetlen része. Fura – mondta –, hogy „mennyi kioktatást kapunk” az Alkotmánybírósággal kapcsolatban, holott sok európai országban nincs is ilyen testület.

Pozsgay Imre véleménye szerint az EU megfeledkezett arról, hogy a kommunizmus bukását két alapeszme élte túl: a nemzet mint közösség, továbbá a keresztény hagyomány és kultúra mint az európai folytonosság alapja. Sárközy Tamás jogászprofesszor hangsúlyozta: Magyarországnak nincs lehetősége arra, hogy az EU-n kívül maradjon, „mindig is Nyugat-Európához akartunk tartozni”. Európai magyarnak kell lenni, „nekünk kell Európa” – mondta, hozzátéve: ez nem ellentétes a keleti irányú kapcsolatépítéssel. Közölte: Európa jogközösség, amely jogállamiságon alapul, és ez alól nem lehet kitérnie annak, aki oda akar tartozni.

Gáva Krisztián, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkára felszólalásában azt mondta: az előző alkotmány elfogadottan átmenetinek számított. 1989-től folyamatos volt a szándék az alkotmányozásra, az első Orbán-kormány idején is létrejött egy alkotmány-előkészítő bizottság – emlékeztetett. Kiemelte: 2010-ben aztán egy politikai erő megszerezte az alkotmányozáshoz szükséges többséget, és elfogadta az alaptörvényt.

Összesen 55 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Berecskereki
2013. május 24. 08:00
Látom a trollok ismét felmondják a lediktált leckét. Jól példázza ezt Nosam 2013. május 23. 22:42 által belinkelt videó, amely megrendelésre összevágott anyagból készült, meghatározott céllal. Az „előadásból”, stílusából, a narrátori szövegből az is kiderül, hogy ki a megrendelő. Nem érdemes vele többet foglalkozni. Pozsgai Imrének pedig megint igaza van, melyhez semmit sem szükséges hozzáfűzni, csak valósan kell értelmezni. Nem az a lényeg, hogy ki mondja, hanem az mit mond. Erről ennyit. A személyének megítélése is összetettebb, amelyhez ismerni kell a 41 év történetét, mert semmi sem fehér, vagy fekete. A Rákosi és Kádári érában a párt soha sem volt egységes. Már létrejöttekor magába olvasztotta a más eszmei alapokon lévő pártokat, legtöbbször valamilyen kényszerrel. Így a párt vezetésében és tagságában mindig volt belső ellenzék, amelyik hol csendesebben, hol erőteljesebben hallatta hangját. Őket támogatták a társadalom szellemi életét meghatározó személyek egy része. Ez megtalálható az irodalomban, oktatásban és a médiában is. Ezt bizonyítja a http://users.atw.hu/historiamozaik/ket_politikai_bizottsagi_ules.html linken olvasható írás is. 1980-as évekre ennek a csoportnak a hangja és tevékenysége felerősödőt, amely elvezetett 1989-hez a kerekasztal tárgyalásokhoz. Nagy tévedésben vannak akik azt állítják, hogy a külső „ellenállók” tevékenysége váltotta ki a változást. Legfeljebb segítette, de nem volt meghatározó. Az pedig, hogy a változtatás nem úgy sikerült, ahogy az elvárható volt annak az oka, hogy volt egy harmadik csoport is, amelyik a megszerzett gazdasági tőkét tovább akarta gyarapítani, hogy később ismét megszerezze a politikai hatalmat. Nos ez sikerült 1994-ben, 2002-ben és 2006-ban. Most ezek a személyek csoportok mindent megtesznek, semmi sem drága annak érdekében, hogy újra visszakerüljenek a hatalomba. Erről van szó és nem másról.
basatu
2013. május 24. 07:18
Na-na Pozsgay elvtársa,hány új köpönyeget akar még,a fidesznyik bukása után,kihez csatlakozik,kinek nyal be,kinek a hátszele lesz?
ballada
2013. május 24. 02:08
Pozsgai is mint a többi mszmp-mszp barátai párszor a köpönyegét kifordította aztán meg vissza.1989 előtt a tvben nyomta a kádári diktatúra előírt dogmáit.
bohocugyi allamtitkar
2013. május 24. 01:52
remelem pozsgai elvtars nyugdijat is csokkentettek a fideszbolsik! :D
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!