Taroltak a magyar egyetemek a neves nemzetközi ranglistán, és ez nem véletlen
A pár éve bekövetkezett versenyképességi fordulatról kérdeztük a felsőoktatásért is felelős szakállamtitkárt.
A drasztikus forráskivonás drámai mértékű színvonalcsökkentést hozott a felsőoktatásban, az a finanszírozási rendszer pedig, amelyet ezen a területen a jelenlegi kormányzat kialakított, szellemi kivándorlást okozott - hangoztatta csütörtökön Hiller István Szombathelyen.
Az MSZP oktatási kabinetjének vezetőjének szavai szerint 2010-ben 186 milliárd forint volt a magyar felsőoktatás állami költségvetési támogatása, most pedig ez az összeg 123 milliárd forintra csökkent. Hangsúlyozta: azok az úgynevezett konszolidációs pénzek, amelyek a felsőoktatást érinthetik és amelyekről a következő napokban hallani lehet majd, nem jelentenek többletforrásokat, csupán a korábban elvont pénz egy részét csoportosítják vissza azokra a területekre, ahol „a legjobban ég a ház”.
Az MSZP szakpolitikusa, volt oktatási miniszter sajtótájékoztatóján elmondta: a felsőoktatási intézményekben ismerik a számokat, ezek alapján világos szaldót lehet vonni. A Nyugat-magyarországi Egyetemet érintő elvonások például 2,8 milliárd forintot tettek ki, ebből most 1,5 milliárd forintot kívánnak visszaadni két részletben, az egyenleg azonban így is 1,3 milliárd forintos elvonás – fogalmazott. Hiller István a sajtótájékoztatón szólt arról is, hogy a felsőoktatásba jelentkezők száma két év alatt 45-46 ezerrel csökkent, ennek oka pedig szavai szerint részben az átgondolatlan, finanszírozásában megtépázott felsőoktatás-politika, részben pedig az elvándorlás, ami szavai szerint az ország egyik legnagyobb problémájává növi ki magát.
A Magyarországról Németországba kivándorlók és ott bármilyen munkavállalási vagy letelepedési engedélyért folyamodó magyarok száma a német migrációs hivatal adatai szerint 2011-ről 2012-re 46 százalékkal emelkedett. A kivándorlás fő iránya Ausztria, Németország, Nagy-Britannia, illetve Skócia – mondta. Napjainkban az Ausztriában és Németországban továbbtanulni szándékozó fiatalok száma szintén sok ezerre tehető, „ezt majd akkor fogjuk pontosabban látni, ha ősszel megtörténnek a beiratkozások, és a felsőoktatásba felvettek közül ezek a fiatalok nem itthon kezdik majd meg tanulmányaikat” – fogalmazott.