Áder: Nincsenek konfliktusaink Szlovéniával

A magyar államfő a találkozót követő sajtótájékoztatón elmondta: a közös infrastruktúrafejlesztés részben európai uniós források bevonásával mehet végbe. Megemlítette a régóta tervezett V-ös európai közlekedési folyosó kialakítását, a közúti és vasúti hálózatok fejlesztését, de legalább ilyen fontosnak nevezte az energiarendszerek összekapcsolását.

Szlovén kollégájától azt kérte, hogy támogassa a határ két oldalán működő kis- és közepes vállalkozások együttműködését. Áder János hozzátette, hogy a Muravidéken nemrég elfogadott új gazdasági stratégia a remények szerint segíti a munkanélküliség csökkentését, és hosszabb távon is erősíti a szülőföld megtartó erejét.

A magyar államfő köszönetet mondott azért, hogy Szlovénia a gazdasági válság ellenére sem csökkentette a kisebbségi szervezetek költségvetési támogatását. Azonban azt is kérte Borut Pahortól, hogy a maribori egyetem magyar tanszéke tovább folytathassa a munkáját. Lendván pedig „a kölcsönösség elve alapján próbáljuk megoldani a közgyűjtemények kérdését, hasonlóan, mint ahogy Szentgotthárdon találtunk megoldást”.

A köztársasági elnök a gazdasági kapcsolatok kapcsán tett említést arról, hogy a több éve húzódó, a ljubljanai városközpontnak a magyar Trigránit kivitelezésében tervezett megvalósítása elől – a szlovén pénzügyminiszter múlt heti bejelentése szerint – elhárultak a technikai akadályok, kezdődhet a munka. Az Emonika-projekt nemcsak Ljubljanának fontos – hiszen az itt élők régi vágya teljesülhet –, hanem Magyarországnak is, mert referenciát szerezhetnek általa magyar vállalkozások, s hasonló együttműködésben más uniós piacokon is megjelenhetnek – hangsúlyozta Áder János.

Borut Pahor szlovén államfő – miután katonai tiszteletadással, egy új elnöki ceremónia keretében fogadta magyar vendégét – kijelentette: „új barátra találtam, akihez megbízatásom ideje alatt bizalommal fordulhatok”. Emlékeztetett arra, hogy a két országot összekötik az őshonos kisebbségek, s bár mindkét államot érintette a gazdasági válság, „ez nem lehetetleníti el, hogy identitásuk érvényesülhessen a határ mindkét oldalán”. A szlovén államfő is kiemelte, hogy a példamutató politikai párbeszéd ellenére főként a gazdasági életben vannak még kihasználatlan területek. Többek között a magyar befektetőket is szívesen látják a nemrég bejelentett privatizációs programban való részvételre.

Új lehetőségeket is kínál az együttműködés a július 1-jén az Európai Unió tagjává váló Horvátországgal, de „külön megkértem elnök urat, hogy az elmélyült gazdasági kapcsolatok mellett ne feledkezzenek meg a jövőben a koperi kikötőről sem” – fogalmazott Borut Pahor. Utalt arra is, hogy jövőre Szlovénia emlékhelyet szeretne kialakítani az első világháborúban hősi halált halt magyar katonák előtt tisztelegve, s az ehhez kapcsolódó megemlékezésekről már az olasz államfővel is beszélt.

Az MTI azon kérdésére, hogy a magyar befektetőknek milyen lehetősége nyílhat a szlovéniai privatizációs programban, Borut Pahor azt mondta: minden ország befektetőjét szívesen látják, de szeretnék, ha nem spekulációs célú, hanem mindkét fél hasznára váló üzletek születnének. Nem csak a befektetéseknek kellene növekednie, a gazdasági együttműködést is szükséges dinamikusabbá tenni, mert bár Szlovénia számára Magyarország a hatodik legjelentősebb kereskedelmi partner, de viszonylag alacsony az árucsere szintje.