Mindenképpen új alkotmányt akar a baloldali ellenzék

A dokumentumot az MSZP, a Demokratikus Koalíció, az Együtt 2014, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Szövetségben Együtt Magyarországért Párt, a Szabad Emberek Magyarországért – Liberális Párt, a Szabadelvű Polgári Egyesület, a Híd a Demokráciáért Egyesület és a Nők Lázadása Egyesület képviselői írták alá csütörtökön. Az ez alkalomból tartott sajtótájékoztatón Bárándy Gergely, az MSZP delegációvezetője az MTI kérdésére elmondta: nemcsak egyetértenek az Európa Tanács főtitkárának felszólításával, hanem korábban kezdeményezték is, hogy halasszák el az alaptörvény negyedik módosításának hétfőre tervezett parlamenti zárószavazását.

„Sajnálatos, hogy a kormány nem átallotta Magyarországot ismét egy nemzetközi megaláztatásnak kitenni” – fűzte hozzá, megjegyezve: a kabinet megtévesztette Thorbjorn Jaglandot, az Európa Tanács főtitkárát, ugyanis korábbi megállapodásukkal szemben nem akarja megtiltani az Országos Bírósági Hivatal elnökének újraválasztását. Bárándy Gergely szintén kérdésre elmondta, nem tudja megítélni azt az akciót, amelynek során tüntetők hatoltak be délelőtt a Fidesz Lendvay utcai székházának udvarára, így tiltakozva az újabb alkotmánymódosítás ellen, mert előbb frakcióülésen, majd az ellenzéki egyeztetésen vett részt. Azzal viszont – jegyezte meg – egyetért az MSZP, hogy az Országgyűlés ne szavazzon az alaptörvény módosításáról.

Az MSZP kezdeményezésére január 2-án kezdődött közjogi tárgyú ellenzéki egyeztetések – újságíróknak kiosztott – zárónyilatkozata szerint a 2014-es országgyűlési választás után olyan alkotmányos szabályozást kell megalkotni, amelynek legfontosabb üzenete a társadalmi, szociális, gazdasági és jogbiztonság. Bárándy Gergely ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: új alkotmányt csak hosszas társadalmi és szakmai párbeszéd után lehet elfogadni, de az alkotmányosság és a jogállamiság „helyreállítását” mielőbb el kell kezdeni.

A két hónapja indult egyeztetéseken a részt vevő ellenzéki pártok és mozgalmak számos közjogi kérdésben állapodtak meg, ezeket a zárónyilatkozat is tartalmazza. Egyebek mellett visszaállítanák az Alkotmánybíróság korábbi hatáskörét, az igazságügy-miniszter felügyelete alá rendelnék a legfőbb ügyész tevékenységét, megszüntetnék az Országos Bírósági Hivatalt, radikálisan csökkentenék a kétharmados törvények számát, arányosabb választási rendszert vezetnének be, illetve enyhítenék a népszavazások eredményességi feltételeit. Emellett az alkotmányban rögzítenék, hogy mindenkinek joga van az emberi lét alapvető feltételeihez, amelyet rászorultság esetén az állam a társadalombiztosítási és a szociális juttatások összességével biztosít. Bárándy Gergely elmondta, hogy a most elfogadott dokumentumot társadalmi vitára bocsátják, az aláírók saját fórumaikon ismertetik azt és kikérik róla az emberek véleményét.