Alaptörvény-ellenes a rehabilitációs ellátás szüneteltetése

Az Alkotmánybíróság (Ab) szerint alaptörvény-ellenes az a törvényi rendelkezés, amely bármely, akár minimális jövedelemmel járó keresőtevékenység végzése esetén is kizárja a rehabilitációs ellátás folyósítását. Az Ab szerdán tette közzé előző nap hozott határozatát. Az alapvető jogok biztosa kezdeményezte a megváltozott munkaképességűekről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatát. Az Ab MTI-nek megküldött közleménye szerint a szabályozás nem segíti elő a rászorulók munkába állását, sőt annak ellenében hat. Arra mutattak rá, hogy bármilyen jogszerű eseti megbízásból vagy alkalmi munkából származó csekély összegű kereset a rehabilitációs ellátás szünetelését eredményezi. Mindezek miatt az Alkotmánybíróság a rehabilitációs ellátás szünetelésére vonatkozó szabályt megsemmisítette. 

Az Ab ugyanakkor elutasította az alapvető jogok biztosának egyéb, a törvényre vonatkozó indítványát. Az ombudsman ugyanis azt is kérte, fontolja meg az Ab mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapítását, mert a törvény rövid időn belül, jelentősen és átmeneti szabályok hiányában változtatta meg a rokkantellátás jogszabályi kereteit. Az Ab ezzel kapcsolatban azt állapította meg, hogy a törvény tartalmaz átmeneti szabályt, hiszen az életkort és az egészségkárosodás korábban megállapított mértékét, továbbá az addigi ellátási formákat figyelembe véve rendelkezik a 2012. január elsejétől folyósítandó ellátásokról.

Szabó Máté egy másik indítványa szerint az alaptörvény esélyegyenlőségi klauzuláját sérti, hogy a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátott személy keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát. Ezzel kapcsolatban a testület azt állapította meg, hogy a rokkantsági ellátásra való jogosultság megszüntetésére vonatkozó szabály nem sérti az alaptörvényt, mivel a megszüntetést a rászorultság megszűnéséhez, valamint a megélhetési minimumot biztosító jövedelem meglétéhez köti.

A határozathoz Balsai István, Dienes-Oehm Egon és Szívós Mária alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.