BKV: Teljesíteni kellett az SZDSZ-es politikusok kéréseit?

R. Miklós nyolcadrendű vádlott nyomozati szakban tett vallomása szerint a BKV Zrt. kommunikációs és közbeszerzési szerződéseinek megkötésénél, munkatársak felvételénél teljesíteni kellett az MSZP és az SZDSZ akkor politikusainak a kérését – derül ki a Hagyó Miklós és társai ellen a Kecskeméti Törvényszéken folyó per csütörtöki tárgyalási napján felolvasott vallomásból.

R. Miklós 2007. január 7-től kommunikációs igazgatóként dolgozott a BKV Zrt.-nél, majd 2007 augusztusától kommunikációs és értékesítési vezérigazgató-helyettes lett. Felolvasott vallomása szerint Antal Attila vezérigazgató kérésére 2007 augusztusában találkoznia kellett Schmuck Andorral, aki akkor Hagyó Miklós „bizalmi embere” volt. A találkozón Schmuck Andor bemutatta neki H. Évát – a per hatodrendű vádlottját –, akit alkalmazni kellett a BKV Zrt.-nél. A felolvasott vallomás szerint Antal Attila közvetítette R. Miklósnak Lendvai Ildikó akkori szocialista országgyűlési képviselő kérését is, és a képviselő által patronált férfit fel kellett venni. A vezérigazgató utasítására S. Zoltánnal, egy kommunikációs cég vezetőjével is meg kellett állapodni.

A nyolcadrendű vádlott - aki korábban Székesfehérváron SZDSZ-es önkormányzati képviselő volt, majd Budapestre költözött - ismerte S. Zoltánt, mert korábban SZDSZ-es politikusok kampányában dolgoztak. A megállapodást S. Zoltán cégével is megkötötték. A „lobbitevékenységért” megkötött szerződés összegét később felemelték, és a Lendvai Ildikó javaslatára szerződtetett férfi kapta meg az egyezség értelmében. R. Miklós felolvasott vallomása szerint az S. Zoltán cégével megkötött szerződésre semmi szüksége nem volt a BKV Zrt.-nek. A nyolcadrendű vádlottnak – nyomozati vallomása szerint – utasításra Lamperth Mónika akkori belügyminiszter közvetlen munkatársához is be kellett menni a minisztériumba. A kérésnek megfelelően egy minisztériumi vezető feleségét is alkalmazni kellett külső munkatársként a közlekedési vállalatnál.

A nyolcadrendű vádlott vallomásában hangsúlyozta: Antal Attila vezérigazgató többször emlékeztette arra, hogy amit a Hagyó-kabinet tagjai vagy az SZDSZ-es politikusok mondtak, azt végre kell hajtani, ellenkező esetben ellehetetleníthetik a cégnél, és elveszítheti az állását. R. Miklós szerint nem volt választási lehetőségük, mert ellehetetlenítették Antal Attilát is, aki „az SZDSZ utasításait nem volt hajlandó maradéktalanul érvényesíteni”. A bíróság által felolvasott jegyzőkönyvek szerint a nyolcadrendű vádlott a gyanúsítása miatt panasszal élt, de vallomásait minden egyes esetben ügyvédje jelenlétében, a törvényi előírásoknak megfelelően tette meg. Vallomásaiban nem általánosságokról beszélt a politikusok kéréseivel kapcsolatban, mert pontos időpontokról, nevekről és találkozási helyekről beszélt.

A nyolcadrendű vádlott a nyomozati szakban tett vallomásáról azt állította a bíróság előtt, hogy „kihallgatói irányították” – azt lebegtették előtte, hogy „az a kivezető út, ha másokra vall”. R. Miklós állítása szerint a „megfelelési kényszer” miatt vallott vádlott-társaira. Az ügyészség R. Miklós nyolcadrendű vádlottat folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével mint társtettest, valamint tízrendbeli, részben folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségével vádolja. A per november 15-én folytatódik.