Fordulat: kiderült, kié az a kisbusz, ami az ELTE-nél parkolt Orbán Balázs doktori védése előtt
Az ötödik kerület polgármestere tiszta vizet öntött a pohárba.
Kemény munkával és tehetséggel lehet maradandót alkotni és igazán hasznára lenni a közösségnek – mondta Pálinkás József, a MTA elnöke szombaton Budapesten, az ELTE Bolyai Kollégium fennállásának huszadik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.
Az MTA elnökének megfogalmazása szerint a szakkollégium olyan képzést nyújt, „olyan körülményeket teremt, amelyek között a hallgatók a tehetségüket legjobban tudják kibontakoztatni saját maguk és hazájuk javára”. A szakkollégisták „együttgondolkodva élik meg a tudás megszerzésének, a felismerés különös pillanatának élményeit” tanáraikkal és egymás között – mondta Pálinkás József.
Hangsúlyozta azt is, hogy a szakkollégiumban az elismerés mértéke a teljesítmény. Az MTA elnöke meggyőződésének adott hangot, hogy „a kollégiumnak jövője van”, ahol megtalálható annak az igénye, hogy „megismerjük a természetet és a társadalmat”.
Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere, a Rajk László Szakkollégium volt igazgatója rámutatott: a Bolyai Kollégium a szakkollégiumi rendszer „derékhadához tartozik”. Kiemelte, „a szakkollégium hungarikum, (...) egészen sajátos intézmény, (...) jelentős szellemi erő”. A szakkollégiumi rendszer segíthet abban, hogy „az ország kitörési pontjait megtalálják” – jegyezte meg.
Mezey Barna, az ELTE rektora kiemelte: azok, akik ennek a kollégiumnak az alapítás idején tagjai voltak, mára elismert tudósok lettek. Mint mondta, a szakkollégiumi lét nemcsak az együttélést, hanem az együttgondolkodást is jelenti, amely „minőséget kapcsol be” a kollégiumi életformába, és az egyetemek rendkívüli eszköze arra, hogy a tehetségmentésben teljesítsék feladataikat. Kitért arra: jelenleg nem lehet tudni, hogy a szakkollégiumokat megtarthatja-e az egyetem vagy központi kézbe kerülnek.
Surján Péter, a kollégium korábbi igazgatója felidézte: „a kollégium léte kényszerítő realitássá vált”, amikor tömegessé kezdett válni a felsőoktatás, mert meggyőződése szerint „elmélyült elitoktatást jóformán csak a szakkollégiumokon keresztül” lehet folytatni. Annak a véleményének adott hangot: „nem igaz az, hogy háromszáz hallgatónak kell beiratkozni egy-egy szakra”. Utalt arra, várják az új finanszírozási stratégiát, amelynek köszönhetően remélik, hogy a szakkollégiumok visszatérhetnek „az extra tudás átadásához”.