Kik a liberálisok 2012-ben?

A liberális szavazókról készített felmérést a Republikon Intézet. Az elemzés szerint a megkérdezettek 12 százaléka liberális. Közülük azonban csak 4 százalék tekinthető elkötelezett liberálisnak, ők azok, akik identitásuk mellett értékválasztásukban és szakpolitikai ügyekben is liberális álláspontot képviselnek. 8 százalékuk azonban bizonytalan liberális szavazó, ők politikai véleményükben, részvételükben bizonytalanok: közel felüknek nincs pártja, és valószínűleg nem vennének részt a választásokon. Az elemzés szerint a liberális szavazók között jóval több a fiatal, tanultabbak, mint a nem liberálisok, és az átlagnál jobban is keresnek. Budapesti kötődése ugyanakkor csak az elkötelezett liberálisoknak van, közülük minden harmadik fővárosi szavazó. A bizonytalan liberálisok viszont egyenletesen oszlanak el a különböző településeken.

A felmérés szerint gazdasági ügyekben nem a liberálisok és a nem liberálisok között van különbség, hanem az elkötelezett liberálisok és mindenki más között. Érdekesség, hogy a tandíjat például leginkább az elkötelezett liberálisok támogatják, míg legkevésbé a bizonytalan liberálisok. Kulturális kérdésekben viszont a liberális és a nem liberális szavazók között van a törésvonal. Bár vannak különbségek, de még a legliberálisabb csoport 40 százaléka is egyetért az erős vezető iránti igénnyel, illetve – szintén némi különbséggel – a nem liberális, a bizonytalan liberálisok és az elkötelezett liberálisok szerint is csak kis jövedelmi különbségeket lehetne megengedni az emberek között. A Repulikon Intézet elemzése megjegyzi: a vártnál sokkal kevésbé jelenik meg szakpolitikai kérdésekben a hagyományos liberális álláspont, mint várták. Megjegyzik ugyanakkor, hogy a liberális szavazók az erősen állampárti és autoriter véleményű társadalomhoz képest némileg liberálisabb álláspontot képviselnek.

A liberális szavazók pártválasztásáról szóló részből kiderül: 2006-ban mindkét liberális csoport közül a legtöbben a Fideszt támogatták. Bár volt még SZDSZ is, a leginkább liberálisoknak csak az ötöde támogatta a liberális pártot. 2010-ben legnagyobb arányban szintén a Fideszre szavaztak a liberálisok. 6-8 százalékuk a Jobbikra adta voksát, de a leginkább az LMP nyert a liberális szavazókkal: az elkötelezett liberálisok hatoda, a bizonytalanok kilenc százaléka választotta a pártot. Bár a legtöbb liberális szavazó a Fideszre voksolt, leginkább mégis az LMP választói között felülreprezentáltak.

Az elemzés szerint az elkötelezett liberális szavazók alkotják a legaktívabb szavazói csoportot, míg a bizonytalan liberálisok a legpasszívabbak. Pártszimpátiájuk azonban rendkívül heterogén. Egy most vasárnapi választáson a liberális szavazók relatív többsége a Fideszt választaná. Az elkötelezett liberálisok 29 százaléka voksolna rájuk, míg ez az arány a nem liberálisoknál csak 25 százalék. Az MSZP támogatottsága mindkét liberális táborban kisebb, mint a nem liberálisoknál. Arányait tekintve az LMP számíthatna a legtöbb liberális voksra: a bizonytalan liberálisok 7, míg az elkötelezettek 10 százaléka szavazna rájuk, míg a nem liberálisoknak csupán 3 százaléka.

A vizsgálatból kiderül az is, hogy míg az elkötelezett liberálisoknál a Fidesz után második helyen az LMP áll és a Jobbikra szavaznának legkevésbé, addig a bizonytalan liberálisok esetében a Fidesz után második helyen holtversenyben áll az MSZP és az LMP, és a legkevésbé a DK-ra szavaznának. Pártszimpátiájuk ellenére mindkét liberális csoport inkább egy baloldali, koalíciós kormányt szeretne. És bár a Fidesz listájára voksolnának, de ha a baloldali pártok közös egyéni jelölteket állítanának, akkor támogatnák azokat. Vagyis a jelenlegi pártok közül a Fideszt választanák leginkább, de ha lenne közös baloldali jelölt, akkor azt. A Repulikon Intézet elemzése kiemeli: bárhogyan kérdeztek, a Jobbik minden esetben megkapta a liberális szavazók 10 százalékának voksát.