„Mit akar Orbán Viktortól? Nevetségessé akarja tenni magát?” – Schmidt Mária kőkemény kritikát fogalmazott meg Magyar Péterről! (VIDEÓ)
A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint soha nem fog létrejönni egy Orbán Viktor–Magyar Péter-vita.
A hírügynökség beszámolt róla, hogy Magyarországon falvak és városok emelnek szobrokat Horthy Miklós, az országot Hitler oldalán a világháborúba vezető kormányzó emlékére, akiről utcákat is elneveznek Magyarországon.
Falvak és városok emelnek szobrokat Horthy Miklós, az országot Hitler oldalán a világháborúba vezető kormányzó emlékére, akiről utcákat is elneveznek Magyarországon – írta a Bloomberg, megjegyezve, hogy miközben az ország Horthyt élteti, Orbán Viktor miniszterelnök nem tudja megakadályozni a gyűlölet terjedését. A nacionalisták egész Európában erősödnek, Magyarországot pedig az különbözteti meg a többi országtól, hogy Orbánt a zsidó szervezetek és a politikai elemzők is azzal vádolják, hogy radikális nézeteket tesz magáévá, amit a kormány határozottan cáfol. A Bloomberg arról is írt, hogy a kormány kötelezővé tette az iskolákban Nyirő József egyes könyveit, annak az íróét, aki Szálasi Ferenc nyilasvezér szövetségese volt. A hírügynökség idézte Orbán véleményét a Nyirő-újratemetéssel kapcsolatban („kegyeleti kérdés”) és Giró-Szász András kormányszóvivő álláspontját a könyvek kötelezővé tételéről.
A Fidesz politikájával kapcsolatban a Bloomberg Juhász Attila, a Political Capital elemzőjét kérdezte, aki elmondta: „A Fidesz úgy érzi, hogy a Jobbik komoly vetélytárs, ezért megpróbálja kifogni a párt vitorlájából a szelet azzal, hogy átveszi radikális programjának egy részét”. A Bloomberg felidézte a Medián legutóbbi közvélemény-kutatási adatait is, amelyben az áll, hogy a Fidesz támogatottsága egy évtizedes mélypontra, 22 százalékra csökkent, miközben a Jobbik 11 százalékon áll, a párton kívüliek aránya pedig szintén rekordmagasságú, 43 százalék. A radikális vádakra válaszul Giró-Szász elmondta: a kormány betiltotta a félkatonai szervezeteket, büntetik a holokauszt- és a kommunista rendszer bűneit tagadókat, s emlékévet szerveztek a zsidómentő svéd diplomata, Raoul Wallenberg emlékére.
A hírügynökség ezen felül írt Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi inzultusáról, a Népszabadság újságíróját a taxisok sztrájkja során ért verbális és fizikai támadásról, a holokauszt emlékhelyeknél és zsidó temetőknél történt vandalizmusokról, a romaellenes és antiszemita feliratok elszaporodásáról és Horthy szobrának vörös festékkel való leöntéséről is. A cikk megjegyezte azt is, hogy a kormány elítélte a főrabbit ért támadást, akinél egyébként Áder János köztársasági elnök is járt. A Bloomberg végül beszámolt a Jobbik 2010-es választási sikeréről, a Vona Gábor által létrehozott félkatonai szervezetről, röviden szólt a magyar gazdaság helyzetéről, majd a radikális történelmi személyek „felélesztéséről”, idézve Lánczi Andrást, a Századvég Alapítvány elnökét, aki szerint ez részben azzal magyarázható, hogy az emberek keresik identitásukat, mivel „a kommunizmus alatt azt mondták nekik, hogy minden, ami a világháború előtt történt, tabunak számít” – idézi az írást a Médianéző.