Politikai válság Romániában: a magyargyűlölő politikusok megóvták az Alkotmánybíróság döntését
George Simion beadványában azt állította, hogy az Alkotmánybíróság (CCR) december 6-i döntése rendkívül veszélyes precedenst teremt.
Az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy vizsgálja felül és semmisítse meg a médiatörvénynek a Médiatanács elnökének megbízatásával összefüggő rendelkezéseit, amelyek az ombudsman szerint a jogállamiság elvébe ütköznek.
A médiatörvény több pontjának megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól az alapvető jogok biztosa. Korábban több civil szervezet azzal fordult Szabó Mátéhoz, hogy kezdeményezze a Médiatanács tagjainak és elnökének megválasztására vonatkozó törvényi szabályozás alkotmánybírósági vizsgálatát.
Az ombudsman álláspontja szerint a médiatörvény több - a tanács elnökének és tagjainak megválasztására, valamint a megbízatás megszűnésére vonatkozó - rendelkezése együttesen értelmezhetetlen és alkalmazhatatlan. A biztos szerint a szöveg belső ellentmondásai, valamint az egyértelműség hiánya önmagában alkalmas arra, hogy sértse a jogállamiság elvét és a jogbiztonság követelményét. A törvény alapján például előfordulhat, hogy a Médiahatóságnak átmenetileg, párhuzamosan két elnöke is van úgy, hogy a szabályozás alapján az elnökök jogkörei is tisztázatlanok. Szabó Máté ezért kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a médiatörvény egyes rendelkezéseit.
Az AB tavaly decemberben azt állapította meg, hogy alkotmányellenes a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvénynek (az úgynevezett médiaalkotmánynak) az a rendelkezése, amely szerint a médiahatóság azonos szempontok alapján vizsgálhatja az írott és az elektronikus sajtó tartalmát. Ugyancsak alkotmányellenesnek minősítette a testület a médiabiztos intézményét. Az AB döntése értelmében május 31-én veszti hatályát a médiaalkotmány kifogásolt része, vagyis eddig van ideje a parlamentnek másik, az alaptörvénynek megfelelő szabállyal pótolni azt.