Schmitt Pál nem mond le

Schmitt Pál szerint nincs kettős mérce, örül, hogy a törvények mindenkire vonatkoznak. Ő minden fórumon kiáll a törvények mellett. Schmitt Pál azt mondta, húsz éve mint hallgató írta meg legjobb tudása szerint a dolgozatot, de akkor már NOB-tag volt és olimpiai bajnok is volt. Őt csak biztatták a disszertáció megírására, és nem figyelmeztették a formai hibákra. Schmitt szerint ez becsületbeli kérdés, és nem kívánta senki szellemi termékét magáénak deklarálni. Summa cum laude végzett, becsületes férfimunkaként értékelte magában a dolgozat megvédését. Előnye nem származott a doktori címből, de azért használta azt. Schmitt úgy gondolja, a dolgozata hasznos ismereteket tartalmazott a magyar nép számára, és ő maga is sokat használta azt egyes sportágak védelmében.

A köztársasági elnök úgy fogalmazott: lelkiismerete tiszta. Úgy érezte, eleget tett a kötelességeinek a doktori megírása során. Schmitt Pálnak nem esett jól, hogy miközben Szöulban képviselte Magyarországot, addig a SOTE szenátusa gyorsított eljárással döntött az ügyében. Elvárta volna, hogy a szenátus megvárja őt a döntésben. „Lelkük rajta, nem fogok velük vitatkozni” – mondta Schmitt Pál. A riporter kérdésére úgy válaszolt: nem perel. „Hetvenévesen be fogom bizonyítani, hogy meg tudok írni egy PhD-dolgozatot” – tette hozzá az elnök. „Becsületemen nem eshet csorba... Meg kell védenem a TF-et is.” Maximálisan kiáll önmagáért és az igazságért – zárta a beszélgetést Schmitt Pál köztársasági elnök.