A Vidékfejlesztési Minisztérium pénteken közölte: 2006-os és 2007-es mezőgazdasági támogatások jogosulatlan kifizetése miatt 5,2 millió eurót követel vissza hazánktól az Európai Bizottság.
Az Európai Bizottság 5,2 millió euró területalapú támogatást követel vissza Magyarországtól a 2006-os és 2007-es igénylési évek kifizetéseiből - tájékoztatott pénteken a Vidékfejlesztési Minisztérium.
Az uniós döntés alapja, hogy nagy volt a jogosulatlan kifizetések kockázata. Az előző agrárvezetés ideje alatt ugyanis nem volt biztosított a hiteles mezőgazdasági parcella azonosító rendszer. Emellett hosszú ideig nem történtek fejlesztések a program javítása érdekében sem. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a büntetést több körös tárgyalássorozat után sikeresen leszorította az eredeti 2 százalékról az adott években kifizetett – SAPS – keretösszeghez képest 0,55 százalékra.
Az MVH az elmúlt évben a kérelmek pontosabb kitöltése érdekében bevezette a minőségi monitoring rendszert, és a nagyobb felbontású ortofotót. Az intézkedések eredményeként a brüsszeli Bizottság auditja is rendben találta a rendszert a 2010. évi igényléseknél – közölte a minisztérium.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
Konkrétan fogalmazott a magyarellenes EP-képviselő.
Az uniós belügyminiszterek tanácsa csütörtökön Brüsszelben megszavazta a magyar uniós elnökségi előterjesztést, amely Románia és Bulgária felvételét javasolta a schengeni övezetbe.
Didier Reynderst akár öt év szabadságvesztésre is ítélhetik.
Nem Didier Reynders az első uniós bürokrata, aki azután keveredett korrupciós botrányba, hogy bőszen kritizálta Magyarországot. A híres lebukások azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
